A szabadban töltötte az éjszakát a görög-macedón határon az a több száz migráns, aki nem háború sújtotta övezetből érkezett, így nem léphetett be Macedóniába - számolt be róla helyszíni jelentésekre hivatkozva honlapján a Blic című szerbiai napilap vasárnap.
Az Iránból, Pakisztánból és Bangladesből érkezők elutasítottak mindenféle segítséget, valamint az élelmet és a vizet is. Nem akarnak visszamenni Görögországba, hanem Nyugat-Európa felé folytatnák útjukat Macedónián és Szerbián keresztül. Egyre több autóbusz érkezik azonban a határ görög oldalán fekvő Idomenibe, vasárnap várhatóan hétezer ember ér ide, a macedón hatóságok azonban csütörtök óta csak azokat a szíriai, iraki vagy afgán állampolgárokat engedik be az országba, akik már rendelkeznek korábban, Görögországban kiállított regisztrációs papírokkal.
Egy iráni férfi szombaton öngyilkossággal fenyegetőzött, ha nem mehet tovább, a helyi rendőrség azonban időben közbelépett.
A határ macedón oldalán, Gyevgyelijánál pedig mintegy ezer migráns feküdt és ült a sínekre, ezzel akadályozta meg a Szalonikiből Szkopjéba tartó vonat indulását.
Sokan Angela Merkel német kancellár nevét skandálták, azt kérve, hogy segítsen nekik.
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) helyszínen tartózkodó tudósítója elmondta, hogy megerősítették a rendőri jelenlétet, és páncélozott járművekkel is védik a határt azoktól, akik illegálisan akarnának Görögországból Macedóniába jutni. Az utóbbi 24 órában háromezer migráns lépett be Macedóniába. A szigorú ellenőrzések mellett az egyre hidegebb időjárás, és az egyre több balkáni országot elérő havazás nehezíti a migránsok mozgását.
A migránsokból álló tömeg egy keresztet is magasba emelt. Egy táblára pedig azt írták, hogy sajnálják Franciaországot, de ők nem jelentenek veszélyt, békét szeretnének.
Holnapra tiltakozó tüntetésre és határlezárásra szólította föl az eddig bevándorlókat tapsikoló osztrákokat mintegy öt órával ezelőtt a Identitäre Bewegung Ösrerreich (Osztrák Önazonossági Mozgalom) nevű hazafias szervezet. A tüntetés holnap a sáskajárástól leginkább sújtott spielfeldi vasútállomáson lesz, amelyre egész Ausztriából várják a tiltakozókat. „Mert ők semmit nem tesznek – védjük meg mi a határainkat!”- olvasható az osztrák hazafias mozgalom közösségi oldalának borítóképén.
A holnapi tüntetésre és határvédelemre hívó fölhívást a szervezők a többi között ezzel indokolják: „Elias Bousaab libanoni közoktatási miniszter arra figyelmeztet, hogy ötven „menekült” közül legalább egy küldött terrorista lehet. Akkor ezen számítások szerint 100 ezer illegális határátlépő közül kétezer lehet a terrorista. A Franciaországban néhány órával ezelőtt elkövetett tömegmészárlást is a közülük kikerült kevesek követhették el. A föltételezhető terroristák közül Bajorországban egyet már el is fogtak.
Mi azt mondjuk: ha 100 ezer illegális bevándorló között csak egyetlen terrorista is akad, számunkra, európaiak számára ez is túl nagy kockázat. Az ellenőrzés lehetősége már régen kicsúszott a kezünkből, többé már nem lehetséges, bizonytalan. Többen már ne jöhessenek be! A vörös-zöld képmutatókkal pedig közölni kell, hogy senki nem segíthet majd rajtunk, ha az országot tömegesen elárasztják az illegális bevándorlók, és ellepik az importált terroristák.”
A fentebb említett osztrák politikai mozgalom a kihelyezett plakátjain és a közösségi oldaluk borítóképén egy ingujját föltűrő férfi feje fölött ez olvasható: „Mert ők semmit nem tesznek – védjük meg mi a határainkat!” Az Osztrák Önazonossági Mozgalom holnapra a beözönlő sáskahad elleni tüntetésre szólítja föl az osztrákokat a szlovén-osztrák határ menti, a hírekben sokat szereplő Spielfeldbe, s egyben követeli a határ lezárását, védelmét is. A „vollidiot” osztrák kancellár, a vörös és zöld bécsi kormány helyett tehát egy nemzeti hazafis szervezkedés igyekszik föltartóztatni a kontinenshódítók beözönlését. Kíváncsian várjuk, hogy megakadályozza-e majd az eszement bécsi legfelsőbb politikai és rendőri vezetés az osztrák hazafias mozgalom holnapi honvédő cselekedetét.
„A párizsi merényletek ismét 'sokkolták' az összes multikulti-támogatót. Csakhogy a veszély már régóta várható volt, amelyet tömeges bevándorlásnak és iszlamizálásnak nevezünk. A veszélyt nyitott határoknak is nevezik! Invázió dübörög át Európán. A bevándorlók muszlimok és szinte kizárólag fiatalemberek. Igen, néhányan a terror elől menekülnek, de legtöbbjük gazdasági 'menekült'. Köztük valószínűleg terroristák is megtalálhatók. Ennek az áradatnak a beengedése az országunk számára túl kockázatos.” A spielfeldi holnapi tüntetésre és határvédelemre mozgósító plakát fölirata pedig így szól:
„Ki, ha nem mi? Mikor, ha nem most? Tüntetés Spielfeldben, november 15-én vasárnap, 13 órakor a vasútállomáson. Zárjátok le szorosan a határokat!”
Az afrikai Csád-tó medencéjében kialakult helyzet – az aszály, a szegénység és a fegyveres konfliktus – tovább súlyosbíthatja a migránsválságot, ha a világ vezetői kudarcot vallanak a migrációval és az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozókon – figyelmeztetett egy ENSZ-illetékes.
A november 11-én a máltai La Valettában nyíló kétnapos Európai Unió–Afrika csúcstalálkozón és a hónap végén Párizsban kezdődő ENSZ-klímakonferencián hosszú távú megoldásokat kell találni a térség problémáira – nyilatkozta Tony Lanzer, az ENSZ száhel-övezeti regionális koordinátora az AFP francia hírügynökségnek.
Kiemelte, hogy mindkét tanácskozáson kulcsfontosságú kérdéseket tárgyalnak meg, amelyek különösen érintik az aszály sújtotta Csád-tó medencéjét, ahol eddig 2,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, és a Boko Haram iszlamista terrorszervezet miatt sokan külföldre menekültek.
Csád, Niger, Nigéria és Kamerun - innen (is) jönnek az újabb milliók
A világnak segítenie kell a Csád-medence országainak – Csádnak, Nigernek, Nigériának és Kamerunnak – nemcsak a fegyveresek sanyargatása elleni védekezésben, de az éghajlatváltozás hatásainak kiküszöbölésében is – hangsúlyozta a koordinátor.
Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok jelenleg is együttműködik a térség négy államával a Boko Haram jelentette instabilitás megszüntetésében. Ugyanakkor egyre nőnek az aggodalmak a Boko Haram, illetve a líbiai és mali szélsőségesek közötti esetleges kapcsolatok miatt.
Egyre csak szaporodnak
Tony Lanzer emlékeztetett: az általános felmelegedés és a szegénység okozta gondokat a demográfiai helyzet is súlyosbítja: A Száhel-övezetben a következő három évtizedben a lakosság lélekszáma várhatóan eléri a 150 millió.
A La Valetta-i csúcstalálkozón az EU várhatóan 1,8 milliárd eurós, Afrika megsegítésére szánt alap létrehozását jelenti be – mondta az ENSZ-illetékes, aki reményét fejezte ki, hogy más országok, közöttük az Egyesült Államok is követi a példát.
2015. október végén a magdeburgi Uniplatzon (Egyetemi tér) egy 19 éves nőt hajnali négykor megtámadtak, és brutálisan megerőszakoltak.
A rendőrség embere az akkor készült riportban elmondta, hogy a nőt sajnos nem tudták kikérdezni, merthogy sérülései miatt még a kórházban kezelik.
Eddig az biztosan megállja a helyét, hogy több férfi vett részt ebben a cselekményben. Mivel a rendőrség gyorsan a helyszínre érkezett, sikerült a tetthely közelében ideiglenesen három férfit őrizetbe venni. Ez néhány héten belül már a negyedik eset. Október elején egy 24 éves nőt egy magdeburgi temetőben kegyetlenül megerőszakoltak.
Két héttel később két 19 éves nőt támadtak meg. A magdeburgiak bizonytalanságban vannak. „Nappal még biztosan átlátható, hogy mi is történhet, azonban este egyedül nem szeretnék úton lenni”, mondta az egyik női lakos. „Természetesen az ember nőként fél a sötétben az utcára menni, és ennek az életkorhoz nincs köze. Hogy fiatalabb vagy kissé idősebb, nos, egyre rosszabb lesz itt.”, mondta egy másik női lakos.
Az eddigi támadásokkal összefüggésben a rendőrség ezeket a férfiakat keresi: úgy 30 év körüliek lehetnek, és a tanúk leírása szerint „déli országbeli kinézetű személyek.” A tartományi bűnügyi hivatal emberei az Uniplatzon számos nyomot és bizonyítékot biztosítottak. Az összes lehetséges összefüggést vizsgálják, mert az elkövetési mód mindig hasonló volt. A három eset alapján készült két fantomképet összevetik az őrizetbe vett férfiakkal.
A magyar olvasóknak még azt kell tudniuk, hogy a német polkorrekt szóhasználatban a „Südländer” nem spanyolt, olaszt vagy görögöt jelent, hanem arabot, ahogyan a brit polkorrekt szóhasználatban az „Asian” nem japánt, kínait vagy koreait jelent, hanem pakisztánit vagy afgánt.
Életfogytiglani szabadságvesztést szabtak ki Svédországban arra az eritreai menedékkérőre, aki a Stockholmtól körülbelül száz kilométerre nyugatra fekvő Vasteras IKEA-áruházában halálra késelt két embert – döntött a vasterasi bíróság pénteken.
A harminchat éves néger augusztusban ölt meg két vásárlót az áruházban, egy ötvenöt éves nőt és annak huszonnyolc éves fiát. Értesülések szerint az élősködő a gyilkosság napján tudta meg, hogy menedékkérelmét elutasították, kitoloncolás várt rá. Eva Moren svéd főügyész korábban közölte: a késelő beismerte tettét, és elmondta, felmerült benne, hogy végez magával vagy megöl valakit, ha nem engedik Svédországban maradni. Bár a tettes hason szúrta magát a gyilkosságok után, később mégis úgy nyilatkozott, hogy nem akart öngyilkos lenni. Áldozatait találomra választotta ki.
A bíróság pénteken az ártatlan menekült tettét "nagyon komoly" bűncselekménynek nevezte. Svédországban az életfogytiglan minimálisan 18 év letöltendő szabadságvesztést jelent, utána pedig az elkövetőt kiutasíthatják – mondta egy bíró a Vestmanlands Läns Tidning nevű lapnak.
Az életterünket fenyegető téridegenek inváziója minden jel szerint tavasszal fog tetőzni, egyes becslések szerint 10-12 millió Európa-idegen kel útra, hogy belakja az öreg kontinenset. A nemzetközi zsidóság által mozgatott és manipulált, primitív tömeg olyan veszélyt jelent, ami szélsőséges következményeket von maga után. Menekülteknek mondott hódítók, akik mögött ott rejtőznek a világhódító, szabadkőműves törekvések, akik legfőbb célja, hogy a Novus Ordum Seclorum teljesedjen ki az egész földgolyón. Ennek legfontosabb állomása Európa és az európai, fehér ember kiirtása. Viszályt szítanak, szembe fordítanak népeket, a szabadság illúzióját hitetik el az emberekkel, akik a “nagy szabadság” szellemében belefulladnak a liberalizmus fertőjébe. A világ legnagyobb szemfényvesztése, a kapitalizmus és az ehhez társított jólét illúziójával kontinensnyi népeket indítottak útnak a fehér világrész felé, hogy felzabáltassák velük az őslakosok jövőjét. Modern háború, minden eshetőséggel számolva. De vajon, van-e lehetőség a túlélésre, az ellenállásra? Mit kell tennünk, ha testet ölt a káosz?
Meggyőződésünk, hogy egyedül a kis közösségeknek van reménye a túlélésre, a megmaradásra, ha olyan helyen rendezkednek be, ami kevéssé ismert és kiválóan védhető. Itt legfőképpen a hegyek jöhetnek számításba, hiszen a környezetük könnyen belátható és éppen ezért védhető. Az európai nagyvárosok jó része a halál és a tűz martalékává válik. A városokban tartózkodni nem lesz biztonságos, hosszabb időre pedig képtelenség berendezkedni. Elszabadulnak az indulatok, sok száz, sok ezer gyilkosság, nemi erőszak, rablás és bestialitás. Vademberek lepik el az utcákat, hogy örömüket leljék a brutális gyilkolásban. Mikor az élelmiszer utánpótlásukat jelentő áruházakat kirabolták, következnek az állampolgárok elleni támadások. Ezért biztosra vehető, hogy a városi ember ki lesz szolgáltatva az eszelős terrornak. Gépjárművekkel sem lesz egyszerű a közlekedés, hiszen láthattuk a városi zavargások során rögzített kisfilmeken, hogy úttorlaszok és barikádok akadályozzák a mozgást, ami szélsőséges esetben végzetes lehet. Ezért hangsúlyozzuk ki, hogy a jól védhető helyekre kell elhúzódni, ahol akár hónapokig/évekig tartó életkörülményeket is biztosítani lehet. Élelmiszert kell felhalmozni, lehetőség szerint minél többet. Önvédelmi eszközöket is birtokolni kell, hiszen a megmaradás és túlélés talán legfontosabb kelléke. A rend felbomlásával nem csak a magyar emberek vagy magyar családok juthatnak fegyverekhez, hanem köztörvényes bűnözők is, akik célja a fosztogatás és erőszak. Fegyveres bandák készülnek az összeomlásra, hogy aranyat és értéktárgyakat raboljanak össze, hogy asszonyainkat erőszakolják meg, pusztán szórakozásból. Azok, akik Európába igyekeznek, nem kérni fognak, hanem követelni és elvenni. Úgy gondolják mindenhez joguk van. Nincsenek aggályaik, ezért nem riasztja őket az erőszak. Háborút látott, erőszakhoz szokott jövevények, akiket vallási tébolyuk hatalmaz fel akár a legextrémebb cselekedetekre is. Gyerekeikkel nem meséket nézetnek telefonjaikon, hanem véres lefejezéseket, akik már fiatalon magukba szívják a kíméletlenséget és azt a lelketlen mámort, amit egy élet kioltása jelent számukra. Ehhez pedig ideológia is társul, az a szemita kórság, amelyet az európai nagyvárosok már kisebb-nagyobb mértékben megtapasztalhattak. Számos, öreg kontinens béli nagyvárosban találhatóak úgynevezett “No go zónák”, melyekbe fehér embernek nem ajánlatos bemenni. Ezek főként muszlim és negroid zónák, melyekben nem érvényesülnek a fehér emberekre vonatkozó törvények. Ilyen zónákká válnak városaink, ahol az erőszak törvénye fölött semmi nem áll majd.
A fehér fajnak nem marad más választása, mint harcolni minden talpalatnyi földért. Mivel a kormányok mind elbuknak, a fegyveres testületek valószínűleg felbomlanak, a viszonylagos rend megőrzése embert próbáló feladat lesz. Ezért fegyveres csoportoknak, népi milíciáknak kell ellenőrzésük alatt tartani kulcsfontosságú és stratégiailag kiemelt fontosságú területeket, komplexumokat. Ilyen a vízkészletek védelme például, főbb csomópontok, útszakaszok ellenőrzése. Kiemelt fontossággal bírnak az élelmiszer és lőszer raktárak vagy kórházak.
Tehát nem marad más hátra, mint a harc. Olyan harc, amelyben nem bizonyulhatunk gyengéknek, amelyben a legkíméletlenebbeké lesz a jövő! A fehér Európa ellenségei ezekben a percekben is nyomakodnak befelé határainkon, tavasszal pedig nem lesz olyan kerítés, amely feltartóztathatná őket. Tevehajcsárok, terroristák, kannibálok, pedofilok, vallási fanatikusok, szerencsevadászok, mind-mind felkerekednek, hogy elvegyék azt, ami a miénk. Azért jönnek, hogy Európában alapítsanak kalifátust. A nemzetek felett átívelő háttérhatalom, amit a nemzetközi zsidóság jegyez, pedig kényelmesen hátradől a fotelben. Terveik jól haladnak. Rajtunk, európai fehéreken múlik képesek vagyunk-e az ellenállásra! Nem maradt sok idő a felkészülésre, hiszen az események diktálta tempót lehetetlen behozni.
Lehetetlen pontosan meghatározni mi lesz a túlélés forgatókönyve. Minden eshetőséggel számolni kell! Nem hagyhatjuk, hogy patkányemberek szorítsanak ki bennünket az életterünkből! Olyan bélpoklos paraziták, akiknek semmi keresnivalója a fehér emberek kontinensén! Harcosaink pedig ennek nyomatékot is adnak, mert Európa nem fog kapitulálni! Európa nem adja meg magát és nem fog fejet hajtani a szemita söpredék előtt! A betolakodók meg fogják érezni a fehér emberek haragját! Semmiféle szánalmat nem fogunk érezni irántuk, amikor holtan rogynak össze lábaink előtt!
A Nagy-Britanniát fenyegető terrorveszély jelenleg a legnagyobb az utóbbi harminc évhez képest - közölte Andrew Parker, a brit belső elhárítás (MI5) vezetője a BBC Radio 4-nak adott interjújában.
Az elhárítás vezetője szerint a folyamatosan fejlődő technológia miatt jelenleg a legnagyobb terrorfenyegetettséggel néz szembe az Egyesült Királyság, és ez a veszély folyamatosan nő.
Elmondása szerint az elsődleges veszélyforrások, az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat internetes programok és kommunikációs eszközök segítségével próbálják a gyűlöletkeltő üzeneteiket eljuttatni azokhoz Nagy-Britanniában, akiknél hallgató fülekre találnak. Parker közölte, az MI5-nak képesnek kell lennie "navigálni" az interneten annak érdekében, hogy megtalálja a terroristák kommunikációs csatornáit. "Szükség van arra, hogy képesek legyünk az adathalmazok között összekötni a pontokat, hogy megtaláljuk és megállítsuk a nekünk ártani akaró terroristákat, mielőtt a terveiket végrehajtanák. Ebben meglehetősen sikeresek voltunk az utóbbi években, de ez egyre nehezebbé válik annak fényében, hogy a technológia egyre gyorsabban fejlődik."
Az elhárítás vezetője hangsúlyozta, az ügynökség nem érdekelt az emberek magánéletében való "turkálásban", és nem ellenőrzik a lakosság internetes tevékenységét. Parker szerint az internetes vállalatoknak meg kellene osztaniuk a potenciális fenyegetéssel kapcsolatos adataikat. Nehezményezte azt, hogy bár bizonyos internetes közösségi oldalak törlik a nem megfelelő felhasználófiókokat és tartalmakat, erről nem tájékoztatják a hatóságokat. "Ha van valami, ami a terrorizmussal, gyermekek szexuális kihasználásával, vagy más szörnyű bűncselekménnyel kapcsolatos, az adott cég miért nem számol be róla?!"
Hozzátette, szükség volna egy olyan nemzetközi egyezményre, amelyek alapján a cégek együtt tudnának működni a biztonsági szolgálatokkal a saját ügyfeleik és a társadalom védelmének érdekében.
A brit kormány hamarosan megvitatja a vizsgálati hatáskörök (investigatory powers) nevű törvényjavaslatot, amely egyebek közt kiterjesztené a brit biztonsági szolgálatok hatáskörét és arra kötelezné az Egyesült Királyság internetszolgáltatóit, hogy elmentsék és a hatóságoknak elérhetővé tegyék az ügyfeleik adatait.
Parker a rádiónak adott interjújában elmondta azt is, hogy az utóbbi tizenkét hónapban a brit hatóságok hat terrortámadást hiúsítottak meg belföldön, egy közleményben pedig arról számolt be, hogy kilenc másikat külföldön akadályoztak meg.
Az Európába áramló "menekültek" áradatára kitérve azt mondta, hogy tudatában vannak a történéseknek, de nem ezt tartják fő fenyegetésnek.
A brit sajtó korábbi beszámolói szerint jelenleg háromezer olyan "hazai" iszlamista tartózkodik a szigetországban, akik bármikor támadást hajthatnak végre az alkotmányos monarchia városaiban. A 2007-es adatok szerint akkor mintegy kétezer szimpatizánsa volt az al-Kaidának. A belügyminisztérium szeptemberben arról számolt be, hogy 2014 márciusa óta 299 embert tartóztattak le terrorizmus vádjával.
Németországban újabb incidensek történtek a migránsválsággal kapcsolatban, vasárnap Hessen tartományban tűz ütött ki egy menekültszálláson, Szászországban pedig tüntetők blokád alá vettek egy pályaudvart, hogy megakadályozzák egy csoport migráns szétosztását a tartományban.
A hesseni Lampertheimben vasárnap késő este kiégett egy épület, amelyben 49 migránstt szállásoltak el. A lakókat sikerült időben kimenekíteni a házból. A rendőrség szerint szándékos gyújtogatás történt. Az elkövetők és indítékuk egyelőre ismeretlen.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) adatai szerint az idén szeptember végéig 505 támadás történt migránsok, menekültek szállásai ellen. Ebből 461 esetet politikai motivációjú támadásként tartanak számon. Tavaly 177 ilyen esetet jegyeztek fel.
A szászországi Freiberg pályaudvaránál vasárnap este nagyjából 400 ember gyűlt össze közösségi portálokon megjelent felhívások révén.
Megpróbálták megakadályozni, hogy a hatóságok buszokkal továbbszállítsák azt a több mint 700 migránst, akik egy különvonattal érkeztek a bajor-osztrák határon fekvő Passauból.
A blokád felszámolására két rendőrszázadot vezényeltek a helyszínre. Az intézkedés során három rendőr könnyebben megsérült. Az utolsó buszt a különvonat megérkezése után két és fél órával tudták elindítani a pályaudvarról.
A szlovén miniszterelnök szerint, ha nem lesz közös megoldás, akkor Európa széthullik, a Macedón vezető remekül fogalmazta meg Európa vezetőinek jövőjét, Orbán Viktor szerint a görög határt kell megvédeni. Megkezdődött Brüsszelben a migráns-csúcstalálkozó.
Orbán Viktor miniszterelnök emlékeztetett, az Európai Tanács ülésein többször javasolta, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor az EU-nak közösen kellene ezt megtennie, de mint mondta: "senki nem hallgatott ránk". A kormányfő közölte, hogy a válság első számú oka az, hogy az Európai Unió és a schengeni övezet egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat.
Ez a vég kezdete Európa számára
A legdrámaibban a jelenleg legnagyobb nyomás alá került Szlovénia miniszterelnöke fogalmazott, aki közölte, hogy ha az érintett országok nem tesznek meg mindent, hogy átfogó megoldást találjanak, akkor ez a vég kezdete Európa és az Európai Unió számára. "Ha nem tudunk konkrét lépéseket hozni a következő napokban és hetekben, akkor Európa és az Európai Unió elkezd széthullani" - hangoztatta Miro Cerar, érzékeltetve, hogy országa a legkisebb uniós tagállam az útvonalon és az egy nap alatt érkező 13 ezer migráns arányaiban olyan, mintha Németországba egyetlen nap leforgása alatt félmillióan érkeznének.
"Ez abszolúte elviselhetetlen. Ezt nem fogjuk hetekig bírni, ha nem kapunk segítséget" - húzta alá a szlovén miniszterelnök, tudatva egyúttal: meg kell védeni a határokat az ellenőrizetlen beáramlástól. Kitért arra, hogy meg kell erősíteni a török-görög határ védelmét, s Athénnak minden uniós segítséget meg kell adni ehhez. Egyetlen országot, így Görögországot sem lehet magára hagyni - mondta.
Zoran Milanovic horvát kormányfő elmondta: országa boldogan aláírná azt, hogy az uniós tagállamok hagyjanak fel azzal, hogy a szomszédos országok határára szállítják a migránsokat. Mint mondta: Horvátország a negyedik szem a láncban, és nem lenne ilyen helyzetben, ha más országok nem segítenék a migránsok továbbhaladását.
"Vagy összetartunk, vagy külön-külön fogunk lógni"
Macedóniát Gjorge Ivanov államfő képviseli a megbeszélésen, aki szintén nagyobb együttműködést vár Athéntól. Mint mondta, van, hogy tízezrével érkeznek migránsok, Athén és Szkopje között viszont eddig vagy semmilyen, vagy nagyon alacsony szintű párbeszéd folyt. Ivanov elmondta: bízik abban, hogy Görögország több információt oszt majd meg Szkopjéval. Ivanov szerint a migrációs válság nem csak az EU, hanem az egész kontinens számára kihívás.
"Benjamin Franklint szeretném idézni: vagy összetartunk, vagy külön-külön fogunk lógni" - szögezte le Ivanov.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont Törökországot hiányolta a tanácskozásról. Mint mondta: a migrációs korridor országai ülnek le tárgyalni, de ha a korridor bejárataként szolgáló állammal nem sikerül megállapodni, akkor nagyon nehéz lesz megoldást találni. Egyben bírált egyes EU-tagállamokat, amelyek szerinte csak azt nézik, hogy miként akadályozzák meg a migránsok bejutását, s nem azt, hogy miként kezeljék közösen a válságot.
Angela Merkel német kancellár szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kelet- és Közép-Európa vezetői nem fogják tudni megoldani a migrációs válságot, ahhoz Törökországgal is további tárgyalásokra van szükség.
Százezer fős férőhely
Megállapodás született arról is, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a kontinenshódítók befogadására alkalmas férőhelyek száma, ebből Görögország év végére 30 ezerre növeli a férőhelyek számát, továbbá Görögországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is 20 ezer új férőhelyet alakít ki - közölte az Európai Bizottság elnöke. "A rend helyreállításának egyetlen módja az emberek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása" - hangsúlyozta Juncker, hozzátéve, az a politika nem elfogadható, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a "menekült"áradatot. "Az embereket regisztrálni kell. Regisztráció nélkül jogok sem járnak" - tette hozzá a bizottság elnöke. mondta. Juncker elmondása szerint már hétfőn minden ország kapcsolattartót jelöl ki, s a vállalások teljesülését heti rendszerességgel ellenőrizni fogják.
Még mindig itt tartunk: "A határok lezárása nem megoldás"
A határok megerősítéséről is megállapodtak, többek között nem csak az EU és az övezet, hanem a görög-macedón és a macedón-szerb határok ellenőrzését is javítani kell. A Juncker tájékoztatása szerint egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől Szlovéniába. "Olyan megoldás nem lesz, ami csodával ér fel. A határok lezárása nem hosszú távú megoldás. Európa nem egymás kárára, hanem egymás segítése révén épül" - hangsúlyozta.
Görögország elkötelezte magát a menekültkérelmek feldolgozását segíteni hivatott hot spotok létrehozásában. Angela Merkel szerint ez fontos és minőségi előrelépés a helyzet rendezettebb kezelése és a terhek megosztása felé az Európai Unióban. A kancellár emellett az érintett országok közötti információáramlás javításának fontosságára hívta fel a figyelmet.
A 17 pont a Juncker által elmondottak mellett azt tartalmazza, hogy az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, valamint az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a migránsok és menekültek eljutását egy másik ország határához. A dokumentumban arra is kitértek, hogy megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust, valamint az összes rendelkezésre álló eszközzel tájékoztatják a migránsokat jogaikról és kötelezettségeikről.
Rekordszámú migráns érkezett szombaton Horvátországba, az opatovaci ideiglenes sátortáborba, továbbra is főleg a horvát-szerb határterületről, Bapska körzetéből. A horvát hatóságok vonattal és buszokkal folyamatosan szállítják őket a szlovén határra - írta az Index.hr internetes oldalán vasárnap.
A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe,a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta csaknem 250 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Szombaton 21 óráig 9569 migráns érkezett az országba.
A horvát hatóságok múlt péntek éjszaka óta "megpróbálják lassítani" a migránsáradatot, aminek következtében az illegális bevándorlók a horvát-szerb határ szerb oldalán is feltorlódnak.
A szlovén rendőrség adatai szerint szombat éjfélig 9925 migráns lépte át a szlovén-horvát határt. Nagy részük illegálisan, a zöldhatáron keresztül érkezett az országba. Vasárnapra virradóra, nulla órától újabbak érkeztek, a legtöbben, 2500-an a rigonce-harmicai határátkelőnél léptek be Szlovéniába, ahova újabb vonatokat várnak a szlovén hatóságok Horvátországból. A brezicei, dobovai és rigoncei befogadóállomásokon vasárnap reggel 7700 Közel-Keletről érkező bevándorló tartózkodott. Őket regisztrálják és elszállítják az osztrák határhoz közeli tranzitközpontokba, valamint az ország más részein működő menekültszállásokra.
A magyar-horvát zöldhatár múlt péntek éjféli lezárása óta a horvát kormány a szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többé őket a horvát-magyar határra. Azóta Szlovéniában valamivel több, mint egy hét alatt 62 235 illegális bevándorlót regisztráltak, Ausztria felé pedig ugyanezen idő alatt 37 ezer menedékérő távozott.
Görög és török hatóságok két balesetről is beszámoltak péntek este és szombaton az Égei-tengeren.
Felborult egy gumicsónak péntek este menekültekkel Kalimnosz görög sziget közelében. A parti őrségnek sikerült kimentenie legalább tizenegy embert, de egy nő és három gyerek életét vesztette, egy gyerek pedig eltűnt. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a csónak utasai milyen nemzetiségűek.
Az Anadolu török hírügynökség azt jelentette, hogy az Égei-tenger török felségvizein szombaton hajótörést szenvedett egy fából készült hajó. A parti őrség ki tudott menteni huszonöt embert, de tizenketten meghaltak. A menekültek Ayvalik kikötővárosból Leszbosz görög szigetre akartak eljutni. A hírügynökség nem közölte az állampolgárságukat.
Németország sírja tovább mélyül, miközben sem az új megszállók élősködése, sem a jelenlegi kozmopolita politikai elit hazaárulása nem mérséklődik. Mint a közelmúltban részletesebben is bemutattuk, az idegen tömegek - ahogy elődeik is, akik már letelepedtek - az ingyenes ellátásuk ellenére pofátlanul bűnöznek; nőket, gyerekeket erőszakolnak meg.
A napokban Rainer Wendt, a Német Rendőr Szakszervezet elnöke volt a német N24 televízió vendége a jelenleg aktuális tranzitzónákkal kapcsolatos politikai viták és törvénymódosítások miatt, ahol elismerte: a rendőrség nem bírja a betolakodók általi nemi erőszakok, bántalmazások, vallási harcok terhét.
Az interjú magyar fordítása:
Műsorvezető: Megtiszteltetés, hogy a stúdióban üdvözölhetem a Német Rendőr Szakszervezet elnökét, Rainer Wendtet. Wendt úr, a kabinet nem pazarolta az időt és elfogadta az új menekültügyi törvényeket; elég ez?
Wendt: Nos, először is ez egy jó jel, és azt mutatja, hogy a politikusok tudnak reagálni, de amit én látni szeretnék, az az, hogy a politikusok időben reagálnak. A dolgoknak mindig lángra kell kapniuk, mielőtt bármit is tennének. Mindez már legalább egy éve meg kellett volna történjen, mikor a káosz első jeleit láttuk.
Műsorvezető: Mit ért az alatt, hogy a dolgoknak lángra kell kapniuk?
Wendt: Menekülttáborainkban elszabadult a pokol; a határnál Dél-Németországban, és Bajorországban főleg, már áll a pokol. Kollégáink odalent már le se tudják venni a bakancsaikat. Ez azonban nem csak múlt hét óta vagy múlt hónap óta van így, egész évben így volt. A szövetségi rendőrségünk és a bajorországi rendőrség főleg, illetve más megyék rendőrsége is, már hónapok óta túl van terhelve, és a politikusok úgy tesznek, mintha teljesen meg lennének lepődve, de ez nem lehetséges; senki sincs meglepődve, és már sokkal hamarabb is reagálhattak volna.
Műsorvezető: Hallunk tömegverekedésekről a menekültszállókról, hallunk boltok kirablásáról, mely szintén teher a rendőrségen. Aggódik amiatt, hogy a bűnesetek száma növekedik, mert önök túlterheltek?
Wendt: Természetesen ez egy gond, és három terület van, amit fontolóra veszünk. Az első a menekülttáborok elleni támadások, melyek száma robbanásszerűen megnőtt az elmúlt hónapokban, és a mi feladatunk védeni ezeket a táborokat. Aztán a menekültek között is van bűnözés, konkrétan nők, gyerekek megerőszakolása, nagymértékű erőszak, kriminális viselkedés mint mások kizsákmányolása, rabszolgaként való használata, tapasztaljuk ezeket egyfolytában. Ezek nem csak apró összeszólalkozások, mert összezárva élnek; ezek területi konfliktusok, dominanciaharcok, értem ezalatt, hogy fanatikus vallási csoportok ezek, melyek nem választhatók külön egykönnyen. A biztonsági személyzetünk teljesen túlterhelt. Nincsenek elegen, és nem megfelelően képzettek ehhez.
Műsorvezető: Úgy foglalná össze, hogy ezek a menekültek többnyire nem tisztelik a rendőrséget?
Wendt: Nem, tisztelik a rendőrséget egy szintig, de nem tisztelik a törvénykezésünket. Ösztönösen tudják, hogy törvényeink gyengék, és tudják, hogy nem számít, mennyire rosszul viselkednek, nem lesz semmi következménye neki a menekültstátuszukra. Tulajdonképpen azt tesznek, amit akarnak, és az állam alig reagál. Az állam jogi és politikai része nagyon világossá kéne tegye ezeknek az embereknek már a legelején, hogy ebben az országban nem a saría törvénykezés van érvényben, vagy bármely más vallásé, hanem a német törvények érvényesülnek, és hogy mi készek vagyunk ezeket alkalmazni. Itt nem családi perpatvarokról van szó; súlyos bűntényekről beszélhetünk, és meg kell mutatnunk, hogy akárki is kövesse el ezeket, tulajdonképpen üldözöttből üldöző lesz, akkor a mi törvényeinknek reagálnia kell erre. Ezeket az embereket azonnal ki kell emelni, és ezért a deportáló egységeket újra fel kellene állítanunk. Oda tartoznak ezek az emberek, nincs joguk várni a menekültstátuszuk elbírálására szabadlábon. Lehetséges, hogy börtönben kell majd várják azt.
Műsorvezető: Wendt úr, egy utolsó kérdésem van önhöz. Halljuk újra és újra, hogy a menekülteket külön kéne választanunk vallási vagy etnikai alapon. Gondolja, hogy ez megoldás lehet?
Wendt: Nem, úgy gondolom ez nem elegendő. Ami logika emögött áll, a tehetetlenség jele, elválasztani őket, mely nem is igazán lehetséges; csak vallási alapon is bonyolult. Kit kéne kitől elválasztani? A szunnitákat a síitáktól, a mérsékelt szalafitákat a radikális szalafitáktól? Mikor tulajdonképpen mind az iszlám hit követői, ez egyszerűen nem lehetséges. Az etnikai szétválasztás szintén nem lehetséges. Ha ezt tesszük, tulajdonképpen párhuzamos társadalmakat hozunk létre a menekültek között; nem működik. Azt gondolom, azokat kell megvédeni, akik arra szorulnak, mint a nők, családok, gyerekek, és főleg a keresztények a menekültek között, nekik speciális védelem szükséges az államtól. Ezen túl világossá kell tenni mindenki számára, hogy a német törvények vannak hatályban, és e törvényeket be kell tartatni, akárki, aki megszegi e törvényeket, csak börtönre vagy deportálásra számíthat.
Műsorvezető: Rainer Wendt, a Német Rendőr Szakszervezet elnöke, köszönöm a beszélgetést.
Horvátország életbe lépteti a C-tervet, vagyis a szlovén határa szállítja a migránsokat, és nem irányít több menedékkérőt a magyar határa - jelentette be Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak pénteken Opatovacon, néhány órával az után, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten bejelentette, Magyarország éjféltől lezárta a magyar-horvát zöldhatárt.
A miniszter kijelentette, hogy a Szerbia felől belépő migránsokat az észak-horvátországi Csáktornyára (Cakovec) szállítják. Három helyen - Macelj és Muraszerdahely (Mursko Sredisce) közúti átkelőn, valamint a muraszerdahelyi vasút vonalán - léphetnek be Szlovéniába.
Ostojic elismerte, hogy Szlovéniával nem kötöttek megállapodást a magyar határzár utáni időszakra, és a zágrábi sajtó által emlegetett C-terv nem közös horvát-szlovén, hanem csupán horvát terv.
A magyar határa nem irányítanak több menedékkérőt, mert ilyen körülmények között ez csak további "szenvedést" okozna nekik - mondta a belügyminiszter.
Lezárták pénteken éjfélkor a magyar-horvát zöldhatárt, ugyanazt a határrendészeti módszert vezették be, mint a magyar-szerb szakaszon - jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő a Somogy megyei Zákányban tartott sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy két tranzitzónát alakítottak ki, ahol az országba belépőket regisztrálják majd. A legális belépés továbbra is lehetséges a magyar-horvát határon is - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Közölte: bár nem ez a legjobb, az első számú megoldás ma Európában, de a második számú legjobb megoldásra szükség volt a magyar, illetve az európai határok védelmében.
Kifejtette: a mai nap nulla órától a horvát-magyar határszakaszon is bevezették a szerb-magyar határszakaszon már "értelmét és hasznosságát" bebizonyító határellenőrzési és határzárási mechanizmust.
"Ez azt jelenti, hogy a zöldhatárt, a természetes határokat lezártuk, a határátkelő helyek szigorított ellenőrzés mellett nyitva maradnak, tehát a törvényes belépés lehetősége mindenki számára rendelkezésre áll" - mondta Kovács Zoltán.
Kovács Zoltán kiemelte: "erre a lépésre azért is szükség volt, mert a brüsszeli uniós csúcs még mindig nem tudta eldönteni az első lépést, nevezetes az unió külső, elsődleges határainak a védelmét.
Bár Magyarország és Horvátország határa is schengeni határ, de a valódi védelemre, illetve ellenőrzésre szoruló határszakasz az Görögországban húzódik - mutatott rá, hozzátéve: "ennek a késlekedése egyelőre nem teszi lehetővé, hogy az illegális migrációs hullám, illetve nyomás okait, forrását a lehető legközelebb próbáljuk eltorlaszolni".
A magyar kormány megtette azokat a lépéseket, amelyekkel a magyar és az európai emberek biztonság, Európa érdekeit meg tudja védeni - hangsúlyozta Kovács Zoltán.
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó arról számolt be, hogy a magyar-horvát határon pontosan ugyanazt a határrendészeti megoldást alkalmazták, mint a szerb határszakaszon.
Közölte: a horvát határszakasz közel kétszerese a szerb szakasznak, ami nem kis logisztikai kihívást jelentett a határzár megépítésében résztvevőknek.Ezzel a lépéssel a jogi státus is változik, a határzár illegális átlépése, megrongálása bűncselekmény - jelezte, hangsúlyozva: széleskörű nemzetközi egyeztetés, megfelelő előkészítés után vezették be a határzárat a horvát határszakaszon.
"Minden reményünk megvan arra, hogy ugyanolyan pozitív hatással jár a határzár bevezetése, mint amit a szerb szakaszon tapasztaltunk" - fogalmazott Bakondi György.
Kitért arra is, hogy "kicsit ellentmondásosak" Horvátországból érkező hírek, megvárják a hiteles információkat, annak alapján döntenek arról, hogy kell-e valamilyen egyéb intézkedést hozni.
Kovács Zoltán kérdésre válaszolva, miszerint átengedik-e még a nem sokkal éjfél előtt a magyar-horvát határra érkezőket, azt mondta, őket még átengedik, azok számára, akik ezt követően érkeznek, "a zöldhatáron való átkelés lehetőségét megszüntetik".
A kormányszóvivő a várható fejleményekre vonatkozó kérdésre azt mondta: többféle, egymásnak ellentmondó verziót hallottak a horvát fél részéről, a magyar kormánynak nem tiszte véleményezni ezeket a megnyilvánulásokat - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a csütörtök éjszakai uniós csúcs is megerősítette, hogy minden európai jogszabály továbbra is érvényben van, és mindenkinek kötelessége betartani azokat, különös tekintettel a schengeni eljárásra, amely "egyértelműen és határozattan elmondja, hogy mikor és hogyan lehet belépni az Európai Unió területére".
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek délután, a nemzetbiztonsági kabinet ülése után jelentette be, hogy éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt.
Egy hónap alatt több mint 80 ezer migráns érkezett Horvátországból a zöldhatáron Zákányba, ahonnan vonattal a nyugati határ melletti regisztrációs pontokra vitték az illegális határátlépőket.
Az első mintegy ezer fős csoport szeptember 18-án érkezett, azóta naponta több ezren gyalog, rendőrök kíséretében tették meg az utat a határtól nem messze lévő vasútállomásig. A migránsokat horvátországi Botovóból 1000-1500-as csoportokban vonattal hozták a magyar határhoz.
Pénteken a korábbi napoknál többen, csaknem hatezren érkeztek Zákányba. Az utolsó csoport nem sokkal éjfél előtt jött át a határon.
Fenyegetik, megütik, lekurvázzák szolgálat közben, és nem tisztelik benne sem a rendőrt, sem a nőt a bevándorló muszlimok – a görög származású német rendőrnő, Tania Kambouri most könyvet írt megpróbáltatásairól. Szerinte a helyzet egyre rosszabb lesz, a multikulti nem működik, egyre kevésbé tisztelik a német alapértékeket – és nem a "jobboldali populizmus", hanem egészséges emberismeret mondatja vele mindezt.
"Szeretem a hivatásomat, de egyre nehezebb lesz"
A német Die Welt mutatja be portréjában Tania Kambouri német rendőrnőt, aki ezen a héten megjelent könyvében (Deutschland im Blaulicht – Notruf einer Polizistin, vagyis Németország kék fényben – egy rendőrnő segélykiáltása) írta meg, mivel kell szembenéznie rendőrnőként a német városok keményebb negyedeiben – ott, ahol főleg bevándorló gyökerű és muszlim közösségek élnek.
A 32 éves, görög származású Kambouri 12 éve áll a német rendőrség szolgálatában, Bochum városában. Mint elmondja, a családja magáévá tette a német értékeket és szabályokat. "Ez az álomfoglalkozásom: embereknek segíteni, akcióban lenni, sok időt tölteni a szabadban. Nagyon szívesen beszélgetek emberekkel" – mondja a rendőrnő, majd hozzáteszi: "Szeretem a hivatásomat, de egyre nehezebb lesz. Ismerek idősebb kollégákat, akik időközben megkeseredtek. Nem akarom, hogy velem is ez történjen majd".
Kambouri beszámol arról, hogy hiába lép fel rendőrnőként, egyre többször megütik őt. Csoda, hogy eddig nem tört össze az arca, és szembevérzéssel és kék foltokkal megúszta. Ugyan őrizni próbálja a nyugalmát és a hidegvérét, de idő kell neki ahhoz, hogy ezeket a helyzeteket feldolgozza magában.
"Ez nem rasszista előítélet, hanem egyszerűen tény"
A rendőrnő úgy látja, egyre inkább több a rendőrök elleni erőszak, és egyre kevésbé tisztelik is őket. Most megjelenő könyvében 220 oldalon keresztül számol be tapasztalatairól és a kialakult helyzet okairól. Szerinte amik évekkel ezelőtt csak egyedi esetek voltak, azok ma már mindennaposakká váltak, és amíg korábban felháborodtak rajta, most már csak tudomásul veszik őket.
Kambouri elmondja azt is: muszlim migránsok támadják így az államhatalmat. "Ez nem származás vagy vallás miatti rasszista előítélet, hanem egyszerűen tény, hogy egyes társadalmi csoportokra feltűnően jellemzőek bizonyos magatartásminták és bűncselekmények."
A rendőrnő szerint általános a tisztelet hiánya, a német alaptörvény és az emberi jogok semmibe vétele, miközben belterjes párhuzamos társadalmi struktúrák alakulnak ki, az integrációs szándék pedig eltűnik. Kambouri szerint ezt nem csak ő mondja, a kollégái is meg tudják erősíteni azt. A mindennapok során a kora reggeli szolgálat a legkönnyebb, mivel a problémás elemek sokáig alszanak. A késő esti és különösen a hétvégi éjszakai szolgálat a legnehezebb, akkor történik a legtöbb konfliktus.
A rendőrnő már évek óta panaszkodik belső fórumokon az egyre romló helyzet miatt, sokan ki is fejezték egyetértésüket és együttérzésüket, de sokáig nem akart a nyilvánosság elé állni. Most viszont vállalja a mondandóját. "Máig nem változott semmi. Nulla" – mondja Kambouri. Könyvében a politikai elit mellett támadja "a kritikátlan multikulti társadalmi romantikájában hívőket" is, akik "egyből iszlamofóbiát és idegengyűlöletet kiáltanak".
"Nem tanulták meg, hogy a nőket és az államhatalmat tisztelni kell"
A rendőrnő szerint a multikulturalizmus sok veszéllyel jár: egyes kulturális és vallási hagyományok nem egyeztethetők össze egymással. Szerinte ennek belátása nem "jobboldali populizmus", hanem egészséges emberismeret kérdése. Egy bochumi késelési esetnél több tucat fős libanoni társaság akadályozta a munkájukat, lökdösték a rendőröket. Kambouri szerint a fiatal muszlim férfiakkal van a legtöbb gond, törökökkel, kurdokkal, libanoniakkal, tunéziaiakkal, akik feltűnően nem akarnak Németországba integrálódni. Különösen a rendőrnőket nem fogadják el, Kambourit is lekurvázták már.
Tania Kambourinak a jelenlegi migrációs hullámról is megvan a véleménye. "Egyre több migráns jön Németországba, és sokuk nem tanulta meg, hogy a nőket és az államhatalmat tisztelni kell. Párhuzamos társadalmakban élnek, ahol más szabályok érvényesülnek. Voltunk már bevetésen menedékszállásokon is, ahol észre lehet venni, hogy a tisztelet teljesen hiányzik. A legjobb fegyverünk a szó. De talán gyengeségnek találják ezt, mert a származási országukban keveset diskurálnak, inkább az erőszakhoz nyúlnak" – mondja a rendőrnő. Kambouri súlyosabb büntetéseket szabna ki azokra, akik ellenszegülnek a rendőröknek, és a gyorsabb bírósági ítélkezést is szorgalmazza. "Ha a tettesek nem szembesülnek a szankciókkal, tovább folytatják".
Őrizetbe vettek egy "menekültet", miután Szombathelyen bántalmazott egy ellene intézkedő rendőrt - közölte honlapján a rendőrség.
Egy Gyékényesről Hegyeshalomba tartó, illegális bevándorlókat szállító vonat megállt a szombathelyi vasútállomáson, a várakozás során egy nagyobb csoport leszállt a vonatról, amire a rendőrök felléptek ellenük, viszont két külföldi ellenállt, egyikük pedig bántalmazta is az egyik rendőrt.
A férfit előállították, és hivatalos személy elleni erőszak miatt büntetőeljárás indult ellene.
Megrázó felvételeket találtak bevándorlók által elhagyott telefonokban - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfő esti Híradójában.
A tudósítás szerint a bevándorlók Röszkénél egy rendőri ellenőrzési pont közelében szemetet, gyógyszereket, cipőben hagyott kétszáz eurósokat, húsvágó bárdot, késeket, valamint mobiltelefonok is hátrahagytak. Az egyik telefonon például csak pornográf tartalmú fotók vannak, de olyat is találtak amelyen dokumentumok és különböző radikális tartalmú fotók és videók voltak.Azt nem lehet tudni, hogy ki és mikor készítette vagy töltötte fel a telefonokra a felvételeket - hangzott el a Híradóban, amelyben kiemelték: rengeteg olyan felvétel is van, amelyeket tartalmuk miatt az M1 sem mutathatott meg, például megcsonkított katonákról, lefejezésekről. A személyes képek között pedig sok propaganda és vallási tartalmú anyag is van - tették hozzá.
Az M1 tudósítása szerint ezekből arra lehet következtetni, hogy a készülék tulajdonosa, vagy az aki rátöltötte ezeket a tartalmakat, jól ismeri a radikális iszlám nézeteket. "Az Európába érkező migránsok között megbecsülni sem lehet, hogy hányan lehetnek, akik osztják is az ilyen szélsőséges nézeteket" - hangzott el a Híradóban.
Amint arról az elmúlt hetekben Magyarországon is meggyőződhettünk, a szinte száz százalékban muszlim vallású migránsok egyszerűen eldobálták az iszlám vallás előírásainak nem megfelelő drága élelmiszert.
Hasonló módon cselekszenek az általuk az ígéret földjének tartott Németországban is. Márpedig a német általában nem szereti, ha valaki a szemétbe hajítja azt, amiért mások megdolgoznak. Közben a migránsok kegyeit hajhászva egyes német intézményigazgatók már utasították is az őslakosokat, hogy miként szabad öltözködniük és miként nem.
A migránsáradatot ellenző Wir sind das Pack (Mi vagyunk a csőcselék) nevű facebookos oldalon a németek megszívlelendő üzenetet küldtek az ételeiktől fanyalgó, az asszonyaikat továbbra is lefátyolozva járató érintetteknek:
Magyarul: "Ez itt Németország. Mi sertéshúst eszünk, sört iszunk és németül beszélünk. Van egy alaptörvényünk: az asszonyaink egyenjogúak. Saját vallásunk van. S akinek ez nem tetszik, az tűnjön el innen!"
Összesen 6056 embert "fogtak el" a rendőrök tiltott határátlépés miatt szombaton - derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság vasárnap reggeli összesítéséből.
Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese az M1 vasárnap reggeli műsorfolyamában arról számolt be, hogy éjfélig 176 ezer 113 menedékjogi kérelmet regisztráltak, szombaton 53 kérelem érkezett, tranzitzónában azonban nem regisztráltak ilyet.
A határzár tiltott átlépése miatt elrendelt kiutasítás végrehajtása érdekében szombaton hat külföldit vettek idegenrendészeti őrizetbe - tette hozzá.
A főigazgató-helyettes azt is közölte, hogy a válsághelyzetet megalapozó feltételek továbbra is fennállnak. Ezt azzal magyarázta, hogy a menedékkérők száma havi átlagban meghaladja a napi ötszázat.
A hatályos kormányrendelet szerint a BÁH főigazgatójának és az országos rendőrfőkapitánynak legalább 15 naponta kell tájékoztatást adni a belügyminiszternek a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról.
Az ázsiai családot állításuk szerint másodszor is elűzték őket otthonukból a jámbor muszlimok, csak azért, mert a valaha keresztény, most multikulti Európában át mertek térni a kereszténységre.
Nissar Hussain, a felesége, Kubra és hat gyermekük állítja, a szomszédaik részéről rémisztő fenyegetésnek vannak kitéve, istenkáromlóként kezelik őket.
Otthonukba bebörtönözve érzik magukat, miután az utcán rájuk támadnak, az autójuk szélvédőjét ismételten betörik, és tojásokkal dobálják az ablakaikat. A 49 éves családfő az ápolói karrierjét is feladta egészségügyi okokból.
Számos alkalommal fordultak a rendőrséghez, de a hatóságok vonakodtak a problémát vallási indíttatású gyűlölet-bűncselekményként kezelni. Nem csoda, hiszen liberális logikával éppen ők provokálják szegény beilleszkedni vágyó muszlimokat, immár keresztényként.
Mindössze egy eljárást sikerült megindítani, és emiatt Hussain annyira becsapva érzi magat, hogy panaszt is benyújtott a rendőrségen. Szintén kritizálja az anglikán egyházat, mert valós támogatást tőlük sem kaptak.
Jelenlegi szándékaik szerint elhagynák bradfordi otthonukat, hogy fehér angol körzetbe meneküljenek az eltérő kultúra gyűlöletkampánya elől.
"Az életünket szabotálták, és ennek nem lenne szabad megtörténnie az Egyesült Királyságban" - mondja Hussain. "Mi egy szabad, demokratikus társadalomban élünk, és ami történik, az rettenetes."
A Daily Mail 2005-ben számolt be először a család megpróbáltatásairól, amikor a muszlimokat ellenük irányuló "etnikai tisztogatással" vádolták. Egy évvel később az újrakezdés reményében Bradfordnak egy másik részére költöztek.
A szomszédok köszöntötték őket a közösségükben, és minden rendben ment, amíg Hussain a Channel 4 brit adó Dispatches című, 2008-ban adásba kerülő műsorában nem szerepelt, mely az áttérő muszlimokat érintő rossz bánásmóddal foglalkozott. Egy velük egy utcában élő népes muszlim család azonban felismerte, majd annak rendje és módja szerint azonnal kiközösítette őket.
Mindkét család fiatalabb gyermekei az angol egyház helyi általános iskolájába jártak, ahogy a diákok többsége pakisztáni muzulmán gyökerekkel rendelkezett, de a gyerekek közös iskolába kocsiztatásának hamar véget vetett a másik család.
A játszótéren az áttérésükről gyorsan terjedő szóbeszédnek hála a legkisebb lányukat terrorizálni kezdték. Leenának, a most 14 éves lánynak azt mondták a barátai, hogy a szüleik megtiltottak nekik az áttértettekkel való keveredést. Hussain szerint a lánya szíve összetört, és másodrangú polgárnak érezte magát. A családot hitehagyottként kezelték, ami a békés iszlám országokban az európai libsik által valamiért nem kedvelt halálbüntetést vonja magával.
Idén márciusban a család hányattatásainak újabb fénypontját érte el, amikor a feleségét fenyegető férfivel dulakodó Hussaint letartóztatták, és 12 órát kellett eltöltenie a fogdában, mikor is további eljárás kezdeményezése nélkül kiengedték.
A szomszédok ténykedése anyagilag is kellemetlenül érintette a családot. Az elmúlt évben hatszor törték be Hussain kocsijának a szélvédőjét, összesen 5000 fontos kárt okozva ezzel. Legidősebb, végzős orvostanhallgató fia sem járt jobban, az ő szélvédőjét sem kímélték.
Egy szomszéd ellen végül is született ítélet a bíróságon a köznyugalom megsértése miatt, és a béke fenntartására kötelezték, miután Hussain egyik gyermeke felvette a telefonjával, ahogy az utcán őrjöngve fenyegetőzött.
Hussain váltig állítja, hogy sosem volt erőszakos a kínzóival szemben, mégis figyelmeztetést kapott a rendőröktől, amikor egy tavalyi incidens során sértő megjegyzéssel válaszolt egy férfi fenyegetésére.
A kórházi ápolóként dologzó családfőnél depressziót és a poszttraumatikus stressz szindrómát diganosztizáltak, így képtelenné vált a további munkára. A tulajdonában lévő ingatlanok kiadásából származó bevételekből él.
Ugyan a hitük erős maradt, de a Hussain házaspár már nem jár templomba, úgy érzik, az angol egyház semmit nem tett értük. Egy barátjuk pedig összehozott egy találkozót egy helyi imámmal, de az ígéretek ellenére az sem hozott eredményt.
A West Yorkshire-i rendőrség szóvivője hasonlóan megnyugtatóan a szokásos menetrend szerinti általánosságokat nyilatkozta: figyelemmel kísétik az ügyet, a partnereikkel szorosan együttműködve dolgoznak rajta. Ja, és persze minden bűncselekményről szóló bejelentést komolyan vesznek és alaposan kivizsgálnak. Magától értetődik.
