Ébredőben Skandinávia? – Önszerveződő csoportok a bevándorló bandák ellen

Múlt héten zavargások törtek ki Stockholm bevándorlók lakta gettóiban, de úgy látszik, a svéd hazafiak végre a kezükbe vették az irányítást.

Minden éjjel újra megismétlődő rendbontás Svédország más nagyvárosára is kiterjedt. A bevándorlók kocsikat, iskolákat gyújtogatnak, köveket dobálnak a rendőrökre, tűzoltókra és a mentőkre is.

Múlt hét közepén, szerda éjjel a Nordisk Ungdom néhány aktivistája járőrözött a gettók melletti svéd utcákban.

Polgárőrséget szerveztek nagyszámú svédből, melybe beálltak nacionalisták, futballszurkolók, motorosok és más dühös svédek is.

Ahol a rendőrség beengedte őket, ott bementek a gettóba, és eltávolították a bevándorlókat. Sok más helyet is őriztek éjjel.

Svéd hazafiak beszámolója az eseményekről változtatások nélkül: 

Péntek

Több napi faji alapú zavargások után Stockholmban olyan szóbeszéd kelt életre, hogy a svédek önkéntes önvédelmi bizottságokat állítanak fel azokból, akiknek elegük van a faji alapú zavargásokból. Néhányan a közösségi oldalakon jelentettek ilyesmit.

A Twitteren például ijedt bevándorlók írtak arról, hogy a bedühödött svéd harcosok vadásznak a nyugalmat megzavaró bevándorlókra.

A kulturális marxista elit megőrült, és a rendőrséget nyaggatta, hogy tegyen valamit a közrendet megóvni kívánó önkéntesek ellen. Ennek ellenére nem tűnik úgy, hogy érdekeltek lettek volna a svédek dühe útjába állni. Amit a rendőrség egy hét alatt képtelen volt megoldani, a svéd hazafiak egy éjjel megtették.

A svéd hazafias média (nordfront.se) beszámolója:

Megerősítették, hogy több száz svéd gyűlt össze, és tömörült önvédelmi szervezetekbe, tiltakozásképpen a Stockholmban élő bevándorlók által elkövetett erőszakos cselekmények ellen. Az energikus svédekről készült kép a közösségi hálózatokon terjed.

Már a hatodik napja folytak zavargások és gyújtogatások Stockholm különböző helyein. Megerősítették, hogy svéd önvédelmi csoportok alakultak, hogy keményen visszavágjanak a bajkeverőknek.

Ez azért történhetett, mert a rendőrség nyilvánvalóan nem tudja, vagy nem akarja kezelni az ügyet. A közösségi hálózatokon fénykép terjed az önkéntesekről. A képen több száz svéd látható. A tömeghez később még többen csatlakoztak.

Szombat

A jelentések szerint az önvédelmi bizottságok megalakultak az éjjel, amelyből a legnagyobb több száz fős. A bizottság figyel a bevándorló bajkeverőkre, és segíti a rendőrség, a tűzoltók és a mentők rendvédelmi munkáját.

Ezen az éjjel még több svéd gyűlt össze, hogy kitakarítsák a faji alapú zavargásokat Stockholmból. Az egyik svéd nacionalista médium interjút készített az egyik önvédelmi bizottság résztvevőivel.

Svéd önkéntesek

Ebédidőben a Nordfront találkozott egy személlyel, akinek jó rálátása van az önkéntesek munkájára Stockholmban. Feltehettünk neki pár kérdést.

K: Mi történt? Miért gyűltek össze az emberek?

V: Egy kérdés gyűjtötte össze az embereket Stockholmsmässanben, Stockholm déli külvárosában. Mindenki, aki úgy érezte, ott kell lennie, így tett. Több mint százan gyűltek össze. A rendőrség nagyon gyorsan érkezett volna, így kocsiba ültünk és Stockholm azon negyedeibe hajtottunk, ahol tudtuk, hogy gond van a bevándorlókkal. Eközben Tumbában közvetlen kapcsolatunk is volt néhány személlyel, egyeseket fizikailag is megdorgáltunk.

K.: Az önvédelmi bizottság tagjai? Őket is „fizikailag megdorgálták”?

V: Durván 150-en lehettünk, míg ők 30-an. Üvegeket és köveket dobáltak ránk, míg rá nem jöttek, hogy nincs sok esélyük… akkor aztán elmenekültek… néhányan.

K: Milyen volt a hozzáállásuk azoknak, akik csatlakoztak hozzátok?

V: Nagyon pozitívan álltak hozzá, hogy megoldják azt, amit a rendőrség nem volt képes. A küzdelem alatt azt kiabáltuk: „A mi városunk, a mi országunk!” A rendőrök Tumbában folyosót biztosítottak volna, ha elhagyjuk a helyszínt. Rájöttek, hogy sosem fognak ellenőrzésük alatt tartani minket.

K: Gondolod, hogy összegyűlnek még így az emberek? Ez még csak a kezdet lenne?

V.: Már adott a hely és az idő, ahol találkoznak ma is.

K: Mi a céltotok?

V.: Hogy kiűzzük a bevándorlókat és biztosítsuk a svédek létét.

Dánia vissza akarja állítani a határellenőrzést

Dánia a schengeni övezet szabályait szem előtt tartva vissza akarja állítani a határellenőrzést a német-dán határon - erről tájékoztatta kedden a nemrég kinevezett Kristian Jensen dán külügyminiszter német kollégáját. 

Az illegális bevándorlás és csempészet korlátozását célzó intézkedés bevezetése a jobboldali Dán Néppárt (DF) egyik legfőbb követelése volt a nemrég tartott parlamenti választásokat követő koalíciós tárgyalások során. 

A DF végül nem csatlakozott a kormánykoalícióhoz. Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök új kormányát vasárnap iktatta be hivatalába II. Margit dán királynő.

Szerb rendőrök szállítják "házhoz" a menekülteket

A kijelölt megálló helyett a zöldhatárra vezető tiszai ártérnél állt meg az elmúlt napokban a Belgrádból Magyarkanizsára tartó menetrend szerinti busz. Tudósítónk úgy látta: a járatot a rendőrök térítették el, és ők engedték szélnek a menekülteket. Megkérdeztük a szerb belügyminisztériumot, miért történt ez – nem kaptunk választ.

– Fél 10-kor érkezik a Lasta társaság belgrádi busza, biztos tele lesz migránsokkal – mondta a szerbiai Magyarkanizsán, a Fő téren egy asszony. Az alig 10 ezer lakosú szerbiai települést a napokban fedezte fel a sajtó, miután az embercsempészek útvonala a szabadkai–ásotthalmi térségből 40 kilométerre keletre, a Magyarkanizsa–Martonos–Gyálarét–Szeged irányba került. A migránsokkal zsúfolásig telt kétemeletes belgrádi busz 20 perc késéssel érkezett Magyarkanizsára, de a korábban tapasztaltakkal ellentétben nem állt be a megállóba. Autóba ültünk, és a nyomába eredtünk. A buszt 3 kilométerre a főtértől értük utol.

„Oda jutnak, ahová indultak" 

Azt láttuk: a Tisza ártere mellett várakozó járatról három rendőr szállt le, egyik a forgalmat lassította, miközben a másik kettő az ártérbe engedte a busszal érkező menekülteket. Miután mindenki elhagyta a járművet, a rendőrök – mint akik jól végezték dolgukat – visszaszálltak, és a busszal Magyarkanizsa felé indultak. – Nem tudjuk, miért itt tettek ki minket. Hol van a város? Hol lehet ételt venni? – kérdezték az útszélén hagyott migránsok. Egy idősebb, angolul jól beszélő férfi arról érdeklődött, hogy a magyar hatóságok vesznek-e ujjlenyomatot, messze van-e a magyar határ. Elmesélte: a szerb rendőrök annyit mondtak, sétáljanak a folyó mentén, és akkor eljutnak oda, ahová indultak.

Megálló a kukoricás mellett? 

Az esetet látva úgy döntöttünk, visszamegyünk Magyarkanizsára. Múlt csütörtökön Törökkanizsán vártuk a fél 10-es belgrádi buszt, amit a rendőrök Magyarkanizsa határában megállítottak. Leszállították a sofőrt, hosszan beszélgettek vele. A járat 25 perc késéssel érkezett a Fő téri megállóba, de csak a szerbek szállhattak le róla. A rendőri kísérettel ellátott jármű a horgosi elágazáshoz sietett, megállt a kukoricás mellett. A rendőr 15 embert hagyott az ártér mellett vezető úton. Péntekre viszont megszűnt a menekültáradat: a belgrádi busz migránsok nélkül érkezett meg Magyarkanizsára, ráadásul a rendőrök nagyszabású ellenőrzésbe kezdtek a város határában. Helyi informátorunk szerint napok óta hallani lehetett arról, hogy kiűzik a településről a menekülteket – talán ennek is az eredménye, hogy a migránsok kedvenc kávézója pénteken teljesen üres volt. 

Útvonalak 

– Ha annyira üldöznék Szerbiában az embercsempészetet, akkor ezek az emberek nem buszozhatnának ide – vélte egy idősebb asszony a Fő téren. Többen úgy fogalmaztak, a hatóságok szemet hunynak bizonyos dolgok felett, ezért árasztották el a menekültek a kisvárost. Belgrádi kapcsolatunktól megtudtuk, az embercsempészek pontos leírást adnak a menekülteknek, így jutnak el a magyar határ közelébe. A helyi büfé szakácsa ugyanakkor megjegyezte, az egyik „segítő" afgánt napok óta nem látták. 

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának becslése szerint a részben hazánk felé irányuló afrikai, ázsiai embercsempészet 6,75 milliárd dolláros üzlet. A tekintélyes brit napilap, a The Guardian egy napokban megjelent cikkében arról írt, hogy a keletről érkező menekültek Afganisztánból gyalog jutnak el Iránig, onnan busszal a török határig. A török fővárosból Izmirbe vezet az út, onnan a görög szigeteken keresztül Athénba. Busszal, vonattal, gyalog és kerékpárral teszik meg a szerbiai Szabadkáig tartó távot. 

Nincs válasz

 Írásban megkerestük a szerb belügyminisztériumot, hogy megtudjuk: mi az oka annak, hogy a rendőrök az ártérbe engedik a Magyarkanizsára tartó menekülteket. Kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.

Tegnap 702 vendéggel lettünk színesebbek

Hétfőn 590 határsértőt - köztük 99 gyermeket - tartóztattak föl a rendőrök Csongrád megye déli részén - tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője kedden az MTI-t.

Hétfőn 590 határsértőt - köztük 99 gyermeket - tartóztattak föl a rendőrök Csongrád megye déli részén - tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője kedden az MTI-t.

Szenti Szabolcs közölte, a legnagyobb csoportot délelőtt Ásotthalomnál fogták el a rendőrök, ott 83 afgán állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt.

A határsértők ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség. Országszerte tiltott határátlépés miatt összesen 702 embert fogtak el a rendőrök, két esetben közokirat-hamisítás, két gyanúsított ellen embercsempészet büntette miatt indult büntetőeljárás - tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Szeged és a bevándorló-biznisz

Miközben hazánkon egyre nagyobb a migrációs nyomás, azért annak érdekében is sokat teszünk, hogy a helyzet még drasztikusabb legyen. Szeged ebben is élen jár. Bár a városban a szocialista polgármester szerint nincsenek menekültek, attól még negyedórával az utolsó vonat indulását követően is buszokkal szállítják a migránsokat a bezárt vasútállomáshoz. Elképesztő, de ezek az emberek kénytelenek a köztéren éjszakázni, üríteni, illetve egyezkedni a menekült-bizniszben érdekelt taxisokkal.

A csongrádi megyeszékhelyről 20:45-kor indul el az utolsó vonat, azonban busszal még este kilenckor is szállítanak a pályaudvarhoz migránsokat.

Ezeket a menekülteket már korábban regisztrálták, mindegyikük nyakba akasztott kártyával (ezeken a kijelölt menekülttábor helyszíne szerepel, hétfőn a többséget pont Debrecenbe irányították) kénytelen a köztéren lézengeni, étlen-szomjan. Szürreális élmény.

Mivel nyilvános WC nincs, illetve fizetős, ezért jobb híján a bokrokba, és különböző zugokba ürítenek, ami egyébiránt nem kevés közegészségügyi kockázatot is felvet.

A kialakult helyzetnek viszont léteznek haszonélvezői is, ugyanis most már nyílt titok, hogy a szegedi taxisok egy része érdekelt a menekült-bizniszben. Több száz euróért cserébe viszik el a migránsokat Budapest, illetve Bécs irányába (bár olyan pletykáról is hallottunk, hogy átverik az ügyfeleiket, és Bécsnek hazudnak egy-egy közeli magyar települést...). A 21 órási busszal érkezőket ők várják a pályaudvaron. Ha nem tudnánk, Magyarország egy jogállam, akár még azt is hihetnénk, hogy pont ezért érkeznek ilyen későn a bevándorlók.

Szegeden azonban a menekültkérdés egy kényes és egyben kínos politikai üggyé is vált.

Mivel a várost vezető szocialista polgármester MSZP-s ars poeticája arra kötelezi, hogy tagadja a menekültek jelenlétét (a közgyűlésben erről egyedül a jobbikos Tóth Péter beszélt), ezért érdemben nem is foglalkoznak a pályaudvar környékével, azonban ez mégiscsak tarthatatlan helyzet, és nem csupán a helyiek miatt, de emberiségi okokból is segítségre szorulnak ezek a szerencsétlen emberek.

A MigSzol nevezetű egyesület, amely többek között azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Budapesten bérlakásokat követelt a menekülteknek, arra az elhatározásra jutott, hogy este 9-től ételt, italt oszt a pályaudvaron rekedt embereknek.

Ennek egyébként egy kissé ijesztő tömegjelenet lett a következménye, ahogy a menekültek rávetették magukat az egyesület által osztogatott cuccokra. Az is viszont tökéletesen jelzi a helyzetet, hogy a beszámolók szerint most is 10 taxi várakozott a háttérben.

Hétfő este sajtótájékoztatót is tartottak a helyszínen, a MigSzol felhívta a városvezetés figyelmét a kialakult problémára, egyben hangsúlyozta pártsemlegességét is, amit azonban kissé aláásott Binszki József helyi DK-s képviselő nyílt színi szereplése...

Izraelből finanszírozzák a menekült inváziót?

Tízesével vásárolják a méregdrága energiaitalokat, a legmenőbb ruhákban feszítenek és udvarolnak a fehér lányoknak, a legújabb mobiltelefonokkal hivalkodnak és ékszereket vásárolnak, közben pedig a Magyar Állam eteti és itatja őket. A menekülteknek még drogra is akad pénze, miért is ne? Ki hallott már néger-kultúráról kábítószerek nélkül?

Nem túlzás, ha azt állítjuk a migránsok jobban élnek, mint a magyar átlagpolgár, azok a nyugdíjasok, akik egész életüket végigdolgozták, télen pedig otthonaikban éri őket a fagyhalál. Persze akkor, ha van még otthonuk és a bank nem csapott le rá, előre eltervezett és aljas módon. Amikor a fedél nélküliek száma rohamosan növekszik, a fiatalok pedig kénytelenek anyagi lehetőségek miatt új hazát keresni, a hazánkba nyomakodó idegeneknek ilyesmire nincsen gondja. Jól élnek, dologtalanul és roppant kényelmesen, hiszen az együttlétekre kapható, feslett erkölcsű hölgyek meghódításán kívül nem sok tennivalójuk akad. Ha vetünk a képekre egy pillantást láthatjuk a márkás, méregdrága ruhákat, az úgynevezett “néger-dizájn” elengedhetetlen kellékeit. Ezek a fekete fiúk aztán megadják a módját, a többi pedig már gusztus kérdése.

A rasszizmussal a legkisebb mértékben sem vádolható kormánylap, a Magyar Nemzet menekültekkel kapcsolatos írását vesszük alapul, hiszen az írásban a meginterjúvolt afrikaiakat faggatják életminőségükről, nyelvismereteikről, elhagyott hazájukról és arról, az általunk is prioritást élvező kérdésről, ami minden magyar ember kíváncsiságát felkelti. Nevezetesen azzal, kik finanszírozzák az Európába utazásukat és jólétüket? Van, aki arról mesél, hogy apja küld neki pénz hazájából és van olyan, aki izraeli jótevőkről beszél. Nos, ez azért nem figyelmen kívül hagyható információ, megérne egy alapos kivizsgálást. Ugyanis, ha valóban izraeli pénzek és azzal kapcsolatos érdekek húzódnak meg a háttérben, akkor némi nemzetbiztonsági kockázatot is hozzágondolhatunk a dologhoz. Persze nem is kell gondolni semmire, mondják a négerek maguktól, izraeli jótevőről, aki pénzeli a két lábon járó kockázati tényezőket, ezt a márkás ruhákba bújtatott, szaracén hordát.

Korábbi okfejtésünkben már feltettük a költői kérdést: kik állhatnak a menekültáradat hátterében? Meg is kaptuk a prózai választ az egyik afrikaitól. Izraeli jótevő. A két szó nehezen fér meg egymás mellett, de ennek roppant fontos jelentése van. A háttérben meghúzódó erők katonai térnyerésének előretolt helyőrségei. Szerencsétlen, primitív négerek. Semmire nem jók. Ágyútöltelékként azonban nagyszerű hasznot hoznak a háborús uszítóknak. Az “izraeli jótevők” munkája háborítatlanul, rohamtempóban folyik. A vég kezdete? Meglátjuk.

Majmok bolygója: több száz bevándorló tört ki a debreceni menekülttáborból

A délután 100-300 afgán menekült tört ki a Debrecenben működő Sámsoni úti menekülttáborból. A beszámolók szerint a botokkal, kövekkel, téglákkal és betondarabokkal felfegyverkezett férfiak kirontottak a 471-es főútra is, ahol megtámadták a közlekedő autókat.

Az afgánok kukákat gyújtottak föl, illetve több autóban is kárt tettek. A menekülttáborhoz 100-150 készenléti rendőr érkezett, akik visszaszorították az afgánokat.

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjének elmondása szerint, 14.30-kor tört ki a balhé a táborban, úgy tudni, hogy először két afgán veszett össze.

Azonban a konfliktus elfajult, ebbe mások is bekapcsolódtak. A menekültek egy csoportja kitört a táborból és a 471-es úton is garázdálkodni kezdett. 

A szóvivő hangsúlyozta, most már a főútról is mindenkit visszatereltek a táborba, ugyanakkor cáfolta azokat a sajtó értesüléseket, hogy bárki is meghalt volna, még személyi sérülés sem történt.

A rendőrség nagy erőkkel biztosítja a helyszínt. Egy török állampolgárságú személyt állítottak elő.

106 bevándorlót gyömöszölt a járművébe az embercsempész

Majdnem megfulladtak az illegális bevándorlók Mórahalmon egy kisteherautó rakterében.

Százhat embert zsúfolt egy kisteherautóba egy embercsempész, az afgán, szír és iráni állampolgárok majdnem megfulladtak a sofőr által Mórahalmon hagyott járműben – tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken az MTI-t.

Szenti Szabolcs közölte, a járműbe zsúfolt emberek közül többen fuldokolni kezdtek, ezért a többiek hangosan dörömböltek és ki akartak jutni a raktérből. A sofőr ettől vélhetően megijedt és pénteken hajnalban a teherautót Mórahalmon, az István király úton hátrahagyva elmenekült.

A határsértők végül ki tudták feszíteni az ajtót. A kiérkező rendőrök 106 embert fogtak el, köztük nőket és gyermekeket. Elmondásuk szerint fejenként 1500 eurót kért tőlük az embercsempész azért, hogy Ausztriába vigye őket – ismertette a részleteket az őrnagy.

A rendőrség embercsempészés bűntettének megalapozott gyanújával rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. Az elfogottak ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.

Több mint 1000 bevándorló egy nap alatt

Csongrád megye déli részén 1087 határsértőt, köztük 159 gyermeket tartóztattak fel a rendőrök pénteken - tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője szombaton az MTI-t.

Szenti Szabolcs közölte, elfogtak két, embercsempészés bűntettével megalapozottan gyanúsítható sofőrt is Szegeden, a Tompai kapunál. Egy magyar férfi 24 embert - szír, palesztin, iraki és afgán állampolgárokat -, míg egy szlovák sofőr hat szíriai határsértőt szállított. A határsértők ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.

Az országban tiltott határátlépés miatt pénteken összesen 1516 embert fogtak el a rendőrök, egy esetben közokirat-hamisítás öt gyanúsítottal szemben pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás - tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Terroristák is jöhetnek Magyarországra

Vannak, akik nyerészkednek a bevándorlókon, és akadnak, akik életveszélyes üzleteket bonyolítanak. A magyar kerítésépítés tervére tömegek indultak Magyarország felé. A bevándorlók elmondták, hogy miért nem a békés arab országokba menekülnek.

1100 fős migránsválogató épül az egykori kiskunhalasi laktanya területén

Épül az új rendőrségi előállító Kiskunhalason: az egykori Gábor Áron laktanya területén pénteken megkezdődött az idegenrendészeti előállító kialakítása. 

Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója az látta, hogy a laktanya területén mintegy kétszázszor kétszáz méteres területen megkezdték a tábor kialakítását. Péntek délután lekaszálták a füvet, majd kordonnal vették körül a területet. Este megérkeztek az első sátrak, amelyeket a honvédség szentesi egysége speciális teherautókkal és konténerekben szállított a helyszínre. Ezt követően megkezdték a sátrak felállítását. 

Az MTI úgy tudja, hogy mintegy 1100 migránst tudnak majd itt fogadni. A migránsok a kiskunhalasi előállító táborban legfeljebb 24 órát tölthetnek, amíg az adataikat rögzítik, és eldől, hogy menekültkérelmet nyújtanak be vagy a rendőrség lefolytatja ellenük az idegenrendészeti eljárást.

Dübörög a bevándorló biznisz Debrecenben

Debrecenben csütörtök este több százan vonultak utcára azon a demonstráción, amelyet egy helyi fiatalember Keresztesy Gergő szervezett azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a menekülttábor környékén élők problémájára. A fiatalember ezzel a kezdeményezéssel gyakorlatilag felvállalta a bevándorlókhoz köthető és a Debrecenieket egyre fokozottabban aggasztó probléma képviseletét.

László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) vezetője így látta a demonstrációt:

A menekülttábornak otthont adó Sámsoni úton végigvonulva akár az is lehetett volna a benyomásuk, hogy egy Észak- afrikai üdülő övezetbe érkeztek. Beszámolója szerint azonban a valóság az, hogy a naphosszat itt lebzselő, kinézetre afrikai és közel keleti származásúnak tűnő, szabad mozgásterű idegenek, folyamatosan megbotránkoztatják és egyben félelmet keltenek az itt élő Debreceniekben. Mint fogalmazott: helyzet nem csak súlyos, hanem egyben rendkívül aggasztó is.

A demonstrációtól nem messze álldogáló helyi lakosok, kérdésükre azonnal megnyíltak és mesélni kezdtek. Elmondták: szerintük a taxisoknak éppen nem rossz dolog ez a bevándorlás, mivel jelenleg egy biztos bevételi forrást jelentenek. Tömve vannak pénzzel, elsősorban euróval "ezek a menekültek", mint mondták. Azt ugyan nem tudják, hogy honnan és milyen forrásból mivel naphosszat csak lebzselnek.

A helyiek beszámoltak továbbá arról is, hogy sokan közülük még az alig egy kilométerre levő Penny üzletbe is taxival járnak, mert annyit vásárolnak, hogy nem bírják elcipelni az árut. De olyan is van, hogy nincs kedvük egy-két táskával elsétálni a szállásra, ezért taxival mennek és térnek vissza a táborba.

László Attilának az volt a személye tapasztalat, hogy a Sámsoni út presszói tömve vannak bevándorlókkal, a pénzváltók (mini bankok) pedig még este nyolc óra tájban, mielőtt elhagyták a környéket is nyitva voltak, a forgalomra való tekintettel.

Visszafelé tartva a megmozdulásról, a presszók mellet elhaladva szemrevételezhették, hogy az idegenek jó kapcsolatban vannak a helyi cigányokkal is. De miért is ne lennének, hiszen ők azok, akik jó pénzért intézik a prostituáltakat a menekülttáborban lakó bevándorlóknak.

A MÖM elnöke szerint a jobb érzésű emberek már régen elkerülik a környéket, a hölgyek pedig már nem mernek egyedül közlekedni a Sámsoni úton, Debrecenben virágzik a bevándorló üzletág. Bankok, szórakozó helyek, taxik, prostitúció.

"Elszemtelenedtek a bevándorlók!" - ezt látják a megtámadott kamionosok

Félnek a kamionosok Calais-nál, a francia-brit kompkikötő környékén az illegális bevándorlók erőszakosságától, ráadásul a rakomány közé bemászó migránsok hatalmas anyagi károkat okoznak a cégeknek és a sofőröknek.

Tóth Sándor, egy hazai fuvarozócég sofőrje, aki saját maga is többször tapasztalta a Calais-ban lévő apokaliptikus állapotokat. Mint elmondta, a jelenség nem új: már 2006-ban is jellemző volt, hogy a francia kikötő környékén migránsok törték fel a raktereket, az ő kamionjáról egyszer 11 embert kellett leszedni. Mostanra azonban – ahogy ő fogalmazott – elszemtelenedtek az útonállók, és mint a világot bejárt videókon látható, a többnyire afrikai bevándorlók, akiket a kamionos szlengben csak "beduinoknak" neveznek, szó szerint ostrom alatt tartják a kamionokat. Igaz, erre rásegített a kikötőben kirobbant sztrájk is, ami miatt óriási dugók lettek, a migránsoknak pedig eljött a Kánaán.

Önellenőrzés kell

Pedig mindez nem játék: ha a többlépcsős ellenőrzések során az angolok találnak illegális bevándorlókat a raktérben, a sofőrök ellen akár eljárás indulhat embercsempészet miatt, a bírság pedig fejenként 2000 font, azaz mai árfolyamon csaknem 900 ezer forint. Tóth Sándor esetében 11 emberről volt szó, akiket még időben, a franciák fennhatósága alatt sikerült leparancsolni a járműről – máskülönben 22 ezer fontos, azaz majdnem 10 millió forintos bírságra számíthatott volna. Persze nem is volt véletlen, hogy a hatósági vizsgálat előtt saját maguk nézték át a rakományt. Mint lapunknak elmondta, legutóbb idén május 22-én járt ott kamionnal, és akkor csak azért nem tudtak felmászni hozzá a migránsok, mert már Hatvanban direkt úgy pakoltak fel, hogy ne férjen be senki, aki kinyitja az ajtót. Kárt azért így is sikerült okozniuk a szállítmányban.

A Calaison keresztül szállító kamionosok a migránsok miatt tehát folyamatos önellenőrzéseket kénytelenek végezni, mielőtt a kikötőbe állnának. Ha nyomát látják annak, hogy valaki bemászott, akkor még a franciáktól teljes kontrollt kérhetnek, ekkor a kikötőben alaposan átvizsgálják a járművet. A vizsgálatok során még szén-dioxid szintet is mérnek, hogy van-e bent ember. Sándor azonban már olyan trükkről is hallott kamionos körökből, hogy a migránsok ezért zacskókba fújják ki a levegőt. A "szívhang-monitorral" a zörejeket vizsgálják, ez is az embercsempészet miatt van. 

Százmilliós kár néhány pillanat alatt

A szállított árukban történő kár pedig jelentős: amennyiben a kamion élelmiszert szállít, úgy azt a brit hatóságok értelemszerűen megsemmisítik, de más esetben is komoly gondok jelentkezhetnek. Az egyik nekünk elmesélt történet szerint egyszer egy magyar gyárból szállítottak volna Londonba intim betéteket, ilyenkor pedig a rakomány higiéniai állapotára kínosan ügyelnek, „még egy apró lyuk sem lehet a ponyván”. Éppen ezért volt végzetes következménye annak, amikor migránsok szabadultak fel a kamionra, akik ráadásul a francia rendőrök későbbi utasítására sem voltak hajlandóak leszállni, ezért könnygázzal segítettek nekik jobb belátásra térni. Ettől ugyan lejöttek, de a londoni cégnek már sem a könnygázzal, sem lábnyomokkal borított rakomány nem kellett, így szépen megköszönték a közreműködést, és az egész cuccot hazaküldték Magyarországra.

Calais-ban egyébként jelenleg is kerítést építenek, hogy megóvják a kikötőt az idegenektől, de ha nem fogják őrizni, akkor ugyan úgy semmit nem fog érni, mint amit a magyar kormány tervezne létrehozni a szerb határon.

Félnek a kamionosok

Meg nem erősített hírek terjednek arról az interneten, hogy egy lengyel kamionsofőrt (sőt, talán egy magyart is) megkéseltek a fuvarra váró bevándorlók. Ha ezek nem is feltétlenül igazak, azt Sándor saját szemével látta, amikor egy kamionost vertek össze, amiért egy vas eszközzel el akarta őket zavarni a rakománya közeléből.

A mára szélsőségessé váló, sáskajárás szerű calaisi állapotok miatt sok kamionos tagadta meg az Angliába történő szállítást, és ezt a cégek is megérhetik, hiszen a több tíz, vagy akár százmillió forintot érő szállítmányok ilyenkor ki vannak téve a felszökő bevándorlók károkozásainak. Gondoljunk csak arra, hogy vajon hol végzik el anyagcseréjüket, ha nem a szállítmány között. Az ilyen áru pedig már teljesen érthetően lesz visszafordítva az akár több ezer kilométeres út után is, hiszen a megrendelő tiszta és rendezett áruért fizet, nem azért, amin napokig éltek koszos emberek.

Beduinok földje

A francia kikötővárosban, ami az Anglia felé történő fuvarozás központját jelenti, becslések szerint több ezer bevándorló tanyázik. Mindannyian a britekhez akarnak eljutni, pedig Franciaország már igencsak Nyugat-Európa, így „menekültként” való kezelésük még annál is abszurdabb, mint amikor a szerb-magyar határon átrohanókról beszélünk.

Kezdődik: afrikai "menekült" akart késelni a bicskei Tescóban

Tegnap 17 óra körül súlyos incidens történt a bicskei Tesco hipermarketben: egy afrikai "menekült" kést rántott a biztonsági őrök láttán, akik ellenőrizni szerették volna a gyanúsan viselkedő menedékkérőt. A helyszínre nagy erőkkel kivonuló rendőrök az agresszív külföldit megbilincselték, és a Bicskei Rendőrkapitányságra előállították – értesült a Privát Kopó.

Szerdán délután gyanússá vált a bicskei Tesco áruház biztonsági szolgálatának egy férfi, akit ellenőrzés alá kívántak vonni. Az afrikai "menekült" – a közelben található menekülttábor lakója – erre a ruházatából előrántott egy kb. 20 centiméter pengéjű kést, amivel hadonászni kezdett, szúró mozdulatokat tett a vele szemben fellépni kívánó biztonsági emberek irányába. Úgy tudni, az eset közvetlen közelében tartózkodott egy állapotos hölgy is. A helyszínre érkező rendőrök megbilincselték, és a városi rendőrkapitányságra előállították a garázda menedékkérőt. Az incidensről a rendőrség a cikk megjelenéséig nem adott ki közleményt.

A Privát Kopó úgy értesült, hogy az 1-es főút bicskei szakaszán, a menekülttábor közelében kialakított körforgalomnál rendszeresen csapatokba verődött "menekültek" zaklatják – egyre agresszívabban – az autójukkal lassító gépkocsivezetőket: a járművek ablakán bekopogva pénzt kérnek, mivel – állításuk szerint – "éheznek". Ezzel szemben a valóság az, hogy a menekülttáborban elszállásolt személyek számára napi többszöri ingyenes étkezést, valamint több ezer forint "költőpénzt" biztosítanak.

Erdőtüzet okoztak a bevándorlók

Kigyulladt az erdő Ásotthalmon, ami a déli határnál az illegális bevándorlók egyik legsűrűbben látogatott települése. A polgármester, Toroczkai László osztotta meg a hírt Facebook-oldalán, ahol fotókat is csatolt a veszélyes helyzetről.

Mint írta, a bevándorlók rendszeresen tüzet raknak az erdőben, azonban azzal már nem törődnek, hogy távozásukkor teljesen eloltsák azt. Elég valószínű, hogy a mostani tűz is hozzájuk köthető, a katasztrófát a helyi önkéntes tűzoltók és az erdészek akadályozták meg.

Tüntetni fognak a Debreceniek

A debreceni Sámsoni úti menekültállomás már évek óta gondokat okoz a helyieknek, hiszen a tábor nyílt, tehát a többnyire afrikai migránsok szabadon mozognak a lakott területeken. Ennek következtében több bűncselekmény is történt, például rablások, verekedések, de a nők zaklatása is jellemző.

Csütörtökön ezért fognak tüntetni a debreceniek, a rendezvényen várhatóan több száz ember fog megjelenni. A demonstráció a Facebookon szerveződik, ahol azt írják, céljuk a szolidaritás vállalása a helyben lakókkal, akiknek egy napra megpróbálják visszaadni biztonságérzetüket.

Közösen ítélték el a bevándorlási kvótákat a "V4-ek" kormányfői

Elfogadhatatlannak tartja az Európai Unióba érkező menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvótákat a négy visegrádi ország (V4) kormányfője. 

"A V4 országai egyetértenek abban, hogy azonnali reagálásra van szükség, és hogy az EU külső határain kialakult kritikus helyzet mérséklésébe az összes tagállamnak be kellene kapcsolódnia" - áll a dokumentumban, amelyet a négy visegrádi miniszterelnök a migrációs válsággal foglalkozó közelgő brüsszeli uniós csúcstalálkozóval összefüggésben jelentetett be. 

A V4-eket nyugtalanítja az a mód, ahogyan a vita az Európai Unióban a probléma megoldásáról folyik - jelezte közös nyilatkozatában a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák miniszterelnök. A dokumentumot a cseh kormány hozta nyilvánosságra szerdán Prágában.

Csak a szokásos: közel 500 új bevándorló érkezett

Naponta érkeznek hírek arról, hogy több száz illegális migránst tartóztattak fel az ország déli határánál: most éppen 499 határsértőt, köztük 107 gyermeket fogtak a rendőrök Csongrád megye déli részén kedden.

Az elfogottak többsége afgán, pakisztáni és szíriai állampolgárnak vallotta magát. A határsértők ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.

Az országban tiltott határátlépés miatt összesen 876 embert fogtak el a rendőrök kedden, egy esetben közokirat-hamisítás, négy gyanúsított ellen pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás – tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

"Menekült"élet Bicskén: napi több ezres zsebpénz a kormánytól, egy kis sörözés, mobilozás, lopás a boltból, kislányok molesztálása, majd este irány a városba bulizni

Az ATV az illegális bevándorlókról kérdezte volna a bicskei lakosokat, de a nagy részük csak kamerán kívül merte elmondani a véleményét. 
Bicskén háromszáz fős befogadóállomás működik a Magyarországra érkezett "menekültek" ellátására. A tábor nyílt státuszából fakadóan a lakók szabadon járhatnak ki és be, így a helyiek sajnos közvetlen tapasztalatokkal rendelkezhetnek róluk.

Az ATV stábja több tucat bicskeit szólított meg, véleményüket tudakolva, ám többségük nem akart, illetve mert a kamera elé állni. Azt mondták, félnek a "menekültektől". Azt is megemlítették, hogy tartanak az afrikaiak által behozott "egzotikus" betegségektől, ugyanis egyre többen jönnek onnan. 

Többen is úgy tudják, hogy a "menekültek" napi több ezer forintot kapnak az ellátáson és a szálláson felül. A menekülttáborhoz közeli boltokban több eladó is arról számolt be, hogy a helyiek egyre kevésbé vásárolnak már náluk, egyre többen jönnek viszont a menekülttáborból. Elmondták, hogy megnőtt a bolti lopások száma, ugyanakkor a "menekültek" által elkövetett bűncselekménnyel többnyire nem tudnak mit kezdeni: általában nincsenek irataik, ezért a rendőrök csupán visszaviszik őket a táborba. 

Az eladók sokszor már csak a lopások nyomát látják, például azt, hogy a ruhaboltban otthagyják a saját alsóneműjüket és a kitépett címkéket, majd az új ruhában távoznak. Van olyan üzlet, ahol az elmúlt hetekben megduplázták a biztonsági őrök számát a bűncselekmények növekedése miatt. 

Arra a kérdésre, hogy miért maradoznak el a bicskei vásárolók, az egyik eladó elmondta, hogy sok "menekült" iszonyú pofátlan, beállnak a sor elejére, nem tisztelik az embereket. Hozzátette: az ő boltjukból például ki kellett vinni a padokat, mert lefeküdtek rá, ott interneteztek a telefonjaikon, ráadásul többekre jellemző, hogy nem tisztálkodnak rendszeresen, ami "eléggé zavarta a vásárlóikat". 

Az is kiderült, hogy a legtöbb "menekült" SIM-kártyát szeretne vásárolni, de iratok nélkül erre nincs lehetőségük. A pénzváltóknál is nagy a forgalom, az elmúlt napokban is előfordult az eladók szerint, hogy rendőrt kellett hívni, mert összevesztek a váltás közben. 

A helyiek úgy tudják, hogy a "menekültek" nagy része Németországba szeretne továbbmenni, de az itt kapott ellátmányból "jól elvannak, iszogatnak, söröznek, ücsörögnek". 

Több "menekült" azt mondta a tévé tudósítóiknak, hogy nagyon jól érzik magukat Magyarországon, nem is akarnak továbbmenni. Volt, aki külön kiemelte, mennyire hálás a magyar kormánynak, hogy ilyen ellátást kapnak. 

A menekülttábor környékén egyébként óriási a forgalom, este például többen is a tábor előtt telepedtek le, majd alvóhelyeket alakítottak ki, valószínűleg bent már nem jutott elég hely nekik. Akadtak olyan "menekültek" is, akik az este beálltával indultak a városba bulizni. 

Az alábbi videóban az a kevés bicskei látható, aki mert nyilatkozni:

"A csónak megtelt!" - nem fogadjuk vissza a bevándorlókat

Magyarország egyoldalúan felfüggeszti a Dublin III. rendeletet - számol be az Index az osztrák Die Presse-re hivatkozva.

Minderről Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete tájékoztatta az osztrák külügyminisztériumot. Az információt az Indexnek Kovács Zoltán és Perényi is megerősítette.

A rendelet felmondásával Magyarországra nem lehet visszatoloncolni azokat a bevándorlókat, akik rajtunk keresztül jutottak el más EU-tagállamokba.

A Die Presse szerint Perényi azt közölte, technikai okok miatt szükséges Dublin III. felfüggesztése. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, hazánk csak átmenetileg mondja fel az egyezményt. "Magyarországnak 2500 menekült befogadására van kapacitása, és már így is 3000-et fogadtunk be. A csónak megtelt" - mondta a lapnak Kovács.

A korábbi hírek szerint úgy tűnt, hogy Ausztria és Németország mintegy 15 ezer menedékkérőt szándékozott Magyarországra visszatoloncolni.

Csupán minden ötvenedik menedékkérő jogosult menedékjogra

A tavaly menedéket kérők közül a magyar szabályok szerint mindössze nyolcszázan jogosultak arra, hogy menedékjogot kapjanak, minden ötvenedik menedékkérő volt tehát politikai üldözött vagy humanitárius katasztrófa elől menekülő - mondta el a Napi Gazdaság keddi számában György László, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa.

Míg 2012-ben 2200, addig 2015 júniusáig több mint 53 ezer menedékkérőt regisztráltak a magyar hatóságok - emlékeztetett a kutató, aki szerint a menedékkérelmet benyújtók száma év végéig elérheti akár a 120 ezer főt is.György László hozzátette, hogy egy illegális bevándorló napi ellátása átlagosan 4300 forintba kerül. Mint a lapnak elmondta: a Magyarországon menedéket kérők nagy része az eljárás alatt elszökhet, külföldre távozhat, a Magyarországról távozó személyeket azonban más tagállamban történő elfogásuk esetén ide toloncolhatják vissza. Számításai szerint amennyiben 50 ezer illegális bevándorlót toloncolnának vissza, az Magyarországnak évi csaknem 100 milliárd forint kiadást jelentene.

Özönlenek az illegális bevándorlók

Tömegével érkeznek a határsértők a Tisza árterében Magyarországra Szeged közelében, sokan a sűrű aljnövényzettel benőtt erdőben próbálnak meg elrejtőzni a rendőrök elől – tapasztalta az MTI tudósítója kedden a helyszínen.

Egy 21 esztendős szíriai férfi, aki csaknem negyven társával – köztük gyerekekkel és idősekkel - bújt meg az erdő mélyén, azt mondta, Németországba szeretne eljutni. Azért kerüli a rendőröket, mert nem szeretné, ha rögzítenék az ujjlenyomatát. Egy másik, kicsit idősebb férfi arról beszélt, hogy a terror elől menekültek el hazájukból, de nem akarnak Magyarországon maradni, a céljuk Nyugat-Európa. 

A Tisza ártere Szeged és az országhatár között helyenként több mint ötszáz méter széles, és néhány ösvénytől eltekintve szinte járhatatlan. A rendőrök itt gyűjtik össze a határsértőket, akik a délvidéki Martonos irányából érkeznek meg a zöldhatárra, majd lépnek magyar területre. 

Az erdőben rejtőzködők többsége, ha rendőrrel találkozik, önként kimegy a töltéshez, ahol mikrobuszba ültetik, majd a szegedi medencés kikötőhöz viszik őket, ahonnan busszal a röszkei átkelő melletti bérelt hangárba kerülnek. Ott idegenrendészeti eljárás indul ellenük, vagy menedékkérelmet nyújtanak be. Kedd reggel az ártér és a kikötő között folyamatosan ingáztak a rendőrségi mikrobuszok. Néhányan, ha egyenruhás közeledik, megpróbálnak elszaladni, de olyan is akadt, aki azt mondta, akár napokig is az erdőben marad, végül azonban a járőröknek sikerült meggyőzniük őt is. 

Az elmúlt napokban a Csongrád megyei rendőrök több embert is elfogtak, akik az ártér vagy a kikötő közeléből kisbuszokkal próbálták a határsértőket az ország belsejébe vagy Ausztriába juttatni. Ellenük jogellenes tartózkodás elősegítésének vétsége vagy embercsempészet bűntette miatt indul eljárás.

Ismét több száz határsértőt fogtak Csongrádban

A rendőrök 449 határsértőt fogtak el Csongrád megye déli részén hétfőn - tudatta a megyei rendőr-főkapitányság sajtószolgálata kedden. 

A tájékoztatás szerint a legnagyobb számú csoportot hétfő reggel 9 órakor Ásotthalom közelében fogták el. Ott 58 afgán, 12 pakisztáni és négy bangladesi állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt. A határsértők ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség. 

Az országban hétfőn összesen 659 határsértőt fogtak el, és további négy emberrel szemben embercsempészés miatt indult büntetőeljárás - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata

Norvégia úgy "segít" az illegális bevándorlás megfékezésében, hogy százával menti ki a tengerből a leendő segélyeseket

Több mint hatszáz "migránst" mentett meg a Földközi-tengeren hétfőn egy norvég hajó, amely egy európai uniós tengeri műveletben vesz részt a térségben - közölte a norvég rendőrség. 

A rendőrség Twitter-üzenete szerint a Siem Pilot nevű hajó által felvett "menekültek" mind jól vannak. A hajó számos terhes nőt is kimentett a tengerből. 

Bár Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, a Siem Pilot szállítóhajóval - amelyet egyébként eredetileg északi-tengeri olajfúrótornyok kiszolgálására építettek - részt vesz a Poszeidón nevű uniós tengeri műveletben. A tengeri művelet az illegális bevándorlás megfékezését célozza. 

Az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció: Észak-Afrikából, döntően Líbiából embercsempész bandák túlzsúfolt lélekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé afrikai, közel-keleti, ázsiai embereket. Eddig csak idén több ezren vesztek a Földközi-tengerbe, miután gyakran éri baleset a nyílt vízen a rossz állapotú és túlzsúfolt lélekvesztőket.

Európa arcán csattan a pofon

A lány bűne csak annyi volt, hogy nem adta meg a telefonszámát az "udvariasan kérő" bevándorlónak.

Hadihajókkal készül a bevándorlók ellen az EU

Az EU-országok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről.

Az EU-országok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről. A megbeszélésen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.

Az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció: Észak-Afrikából, döntően Líbiából embercsempész bandák túlzsúfolt lélekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé a háborúk, egyéb konfliktusok, illetve a nyomor elől menekülő afrikai, közel-keleti, ázsiai embereket. Az Európába eljutó tízezrek mind nagyobb terhet jelentek a célországoknak, miközben a tengeren időnként felborulnak, elsüllyednek az ilyen bárkák, és a menekülőket százával nyeli el a hullámsír.

Levadásszák a csempészeket

Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban úgy döntöttek, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek tevékenysége ellen. A tagállamok külügyminiszterei május 18-án - római főhadiszállással - életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, amelynek a parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy. A műveletbe több uniós ország hadihajója kapcsolódik be.

A műveleti tevékenység első szakasza - amelynek a megkezdéséről most döntöttek - légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.

El sem tudnának indulni

Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál - lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt - katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az EU szeretné megszerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazását, amihez viszont a BT-ben jelenleg uralkodó álláspont szerint szükség lenne a líbiai hatóságok ilyen irányú segítségkérésére. Csakhogy Líbiában jelenleg nem működik olyan elismert állami struktúra, amelyről elmondható lenne, hogy egyértelműen uralja a helyzetet - legalábbis végig az ország tengerpartja mentén.

A most meghozott döntés alapján mintegy egy héten belül várható a kijelölt hadihajók megjelenése az érintett térségben.