Százak esnek egymásnak a németországi migránstanyákon - a rendőrség elérkezett a terhelhetőség határára

Németországban ismét tömegverekedés volt egy migránstanyán, ezúttal egy Kassel melletti sátortáborban, ahol vasárnap több százan verekedtek össze és az összecsapás több óráig tartott. A befogadóállomásokon egyre többször fordul elő tömegverekedés, és ilyenkor nem elég egy járőrt kiküldeni, előfordul, hogy 21 rohamkocsival kell kiszállni a helyszínre. 

A kassel-caldeni egykori repülőtéren működő befogadóállomáson délben, ebédosztás közben alakult ki konfliktus, amelyből kora délután verekedés lett. Nagyjából 60 pakisztáni és 60 albán (micsoda háborúk dúlnak manapság mindkét országban... - a szerk.) menedékkérő esett egymásnak. Nyolc ember megsérült. A helyszínre mintegy 50 rendőr érkezett, és sikerült is helyreállítani a rendet, de este ismét elmérgesedett a helyzet. Egy 60 és egy 300 tagú csoport verekedett össze, többen botokkal, gázspray-vel voltak felfegyverkezve. A rendőrök csak több óráig tartó küzdelemmel tudták megfékezni az erőszakot. A sérültek száma a nap végére 14-re emelkedett, köztük hárman rendőrök.

A sátortáborba nagyjából 20 országból érkeztek menedékkérők, összesen 1500-an laknak a szálláson. Két hete is volt már erőszakos konfliktus az intézményben, akkor többen gázspray-vel rontottak egymásra, és a maró hatású anyagtól 60 ember megsérült, köztük több gyermek. Más befogadóállomásoktól eltérően ezen a szálláson a biztonsági szolgálat nem ellenőrzi, nem motozza meg a belépőket. A cég egyelőre nem nyilatkozott az ügyben - írta hétfőn online kiadásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az utóbbi napokban több erőszakos konfliktus volt Németországban a migránsválsággal összefüggésben. Csütörtökön a szászországi Lipcsében történt tömegverekedés egy befogadóállomáson, szombaton pedig az ugyancsak szászországi Heidenauban egy csoport, valószínűleg orosz származású fiatal megtámadta a helyi migránsszállás négy pakisztáni lakóját. Az eset háttere még nem ismert. 

Szintén Lipcsében szombaton betolakodóellenes tüntetők felvonulását zavarták meg radikális baloldali ellentüntetők, akik kövekkel, üvegpalackokkal dobálták meg a menetet és a rendezvényt biztosító rendőröket. Több kisebb tüntetés és ellendemonstráció volt Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban is.

A rendőrség elérkezett a terhelhetőség határára 

Közben a rendőrszakszervezet (GdP) alelnöke megkongatta a vészharangot. "A rendőrség elérkezett a terhelhetőség határára" - mondta Jörg Radek a Die Welt című lapnak. Rámutatott, hogy a rendőrségi intézményrendszert sokkal nyugalmasabb időkre méretezték, így az utóbbi 12 évben 16 ezer állást szüntettek meg a szövetségi rendőrségnél és a tartományi rendőrségi szervezeteknél. Ezeket az állásokat újra be kell tölteni, de ez nem megy egykönnyen, mert egy rendőr kiképzése három évig tart. Közben viszont egyetlen hétvégén akár 40 ezer menekült is érkezhet az országba, ez egy kisváros lakosságát kitevő tömeg. A befogadóállomásokon egyre többször fordul elő tömegverekedés, és ilyenkor "nem elég egy járőrt kiküldeni". Előfordul, hogy 21 rohamkocsival kell kiszállni a helyszínre - mondta Jörg Radek a Die Welt hétfői összeállításában. A szakszervezeti vezető szerint a menedékkérőket vallási csoportok szerint elkülönítve kellene elhelyezni, és erősebben kellene támaszkodni a magán biztonsági szolgálatokra. Ezek azonban egyelőre mérsékelt sikerrel tevékenykednek, és a vallási alapú konfliktusok kezeléséből legtöbbször kivonják magukat. Ezért a szállásokat üzemeltető önkormányzatoknak meg kell követelni a biztonsági szolgálatoktól, hogy "interkulturális kompetenciával" rendelkező embereket alkalmazzanak, akik ismerik a befogadóállomásokon lakó menedékkérők "kulturális sajátosságait" - mondta Jörg Radek.

Feleslegesen tesznek feljelentést 

További gond, hogy mivel az illegális határátlépés bűncselekmény, a rendőröknek minden egyes esetben hivatalból eljárást kell indítaniuk, amelyet azonban az ügyészség a bűncselekmény csekély súlyára hivatkozva később leállít. A rendőrök így többnyire teljesen feleslegesen végzik el az eljárást megindító adminisztrációt. A megoldás egy egységes európai szabályozás lehet - mondta Jörg Radek, rámutatva, hogy a legtöbb uniós tagországban az illegális határátlépés csak szabálysértés, és a rendőr önállóan dönthet arról, hogy intézkedik-e az ügyben.

"Eltapossuk Európát!" - az Al-Aksza-mecset imámja elmagyarázza a bevándorlás lényegét és célját

Ha Európa jelenlegi vezetői hülyének is tettetik magukat, egy nem is távoli rokonuk, a jeruzsálemi Al-Aksza-mecset imámja, Muhammad Ajed sejk elmagyarázza a bevándorlás lényegét és célját. Az imám felszólította az Európába "menekült" muszlimokat, hogy csináljanak sok-sok gyereket az „eljövendő kalifátus” nevében, hogy így hódítsák meg a vén kontinenst. 

A Közel-keleti Médiakutató Intézet (MEMRI) Youtube-csatornájára feltöltött egy videót, amelyen az Al-Aksza mecsetben szeptember 11-én elhangzott tanítás látható. A felvételen Muhammad Ajed sejk az európaiakkal való szaporodáson keresztül kívánja megvalósítani a kontinens elfoglalását és meghódítását.

A tanítás így szól magyarul: „(A hitetlenek) meg akarnak minket kínozni. Meg akarnak minket alázni. (A Korán azt mondja) „A zsidók és a keresztények soha nem lesznek elégedettek veletek.” De mi soha nem fogjuk követni a vallásukat. Ezeknek a sötét időknek hamarosan vége és hamarosan eltapossuk őket, ha Allah is úgy akarja. Németország nem egy könyörületes ország, amely szíriai, vagy iraki menekülteket akar befogadni, vagy palesztinokat. Európa elavult és elöregedett, emberi megerősödésre van szüksége. És nincs annál erősebb emberi erő, mint ami a muszlimoknál van. A német gazdasági jelentések azt mondják, 50 ezer fiatal munkásra van szükségük. Most kapnak 20 ezret, de akarnak még 30 ezret, és még többet, hogy a gyáraikban dolgozzanak. Nem Levante, nem az ott élő emberek és a menekültek iránti könyörületesség motiválja őket, hiszen Európa-szerte gyűlölik a muzulmánokat. Azt kívánják, bárcsak mind halottak lennénk, de elveszítették a termékenységüket, ezért mindezt közöttünk szeretnék megtalálni. Mi majd adunk nekik termékenységet! Gyermekeket fogunk nekik szülni, és így fogjuk meghódítani az országaikat. Akár tetszik ez a németeknek, a franciáknak, amerikaiaknak, olaszoknak és a hozzájuk hasonlóknak, akár nem. Vigyétek a menekülteket! Hamarosan az eljövendő kalifátus nevében összegyűjtjük őket. És akkor azt mondjuk nektek: Ezek a mi fiaink! Engedjétek el őket, vagy a hadseregünket fogjuk hozzátok küldeni!”

Ku Klux Klán csuklyával, petárdákkal várták a migránsokat a finnek

Helsinki - Kürtöket fújó, petárdákat dobáló tüntetők fogadták a Helsinki mellett lévő menekültközpontba busszal szállított külföldieket.

A Migrant Tales nevű oldal és több tudósítás szerint egy tiltakozó a Ku Klux Klán fehér csuháját és kámzsáját viselte -számolt be az esetről a finn állami hírcsatorna.A mintegy negyven migránst szállító buszt hozzávetőleg negyven tüntető fogadta a központ bejáratától nem messze. Egyelőre nem tudni, hogy a finn hatóságok bárkit is előállítottak volna a tüntetők közül.Közben mintegy ötszáz ember formált élő láncot az észak-finnországi Tornio határvárosban szombaton, hogy tiltakozzon a Svédországból érkező bevándorlók ellen. Az északi országba az idén várhatóan harmincezer menedékkérő érkezik, míg tavaly 3651-en kértek menekültstátust.

A finn kormány elítélte a tüntetők viselkedését. A kormánykoalíció három pártja közös közleményben úgy foglalt állást, hogy Finnország „nyitott és toleráns ország", és a lakosság „pozitívan áll a bevándorlókhoz".

Manfred Weber: több kerítésre lesz szüksége Európának

A nemzetközi migrációs áramlatok miatt félő, hogy több kerítésre lesz szükség a határokon - mondta egy szerdai lapinterjúban Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője. 

A bajor konzervatív CSU politikusa a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban elmondta: Németország rendkívüli erőfeszítésekre képes az üldözöttekért, ami "keresztényi kötelesség" is a háború és terror elől menekülő emberekkel szemben, de ez a képesség csak "korlátozott ideig" tartható fenn, és nem válhat tartóssá, hogy évi 800 ezer, vagy akár egymillió "menekült" érkezik az országba. 

Hozzátette: Európa nem tud befogadni mindenkit a menekült sorsa jutott emberek 60 milliós tömegből. 

Az pedig tarthatatlan, hogy menekültek százezrei vonulnak keresztül-kasul Európában teljesen ellenőrizetlenül. Egyes uniós tagországok "egyszerűen nem teszik a dolgukat", vagyis nem biztosítják és ellenőrzik uniós külső határukat - mondta. 

Sokkal jobban, hatékonyabban kell biztosítani a külső határt, "igazi európai határvédelemre" van szükség, és "Európának kell átvennie az irányítást", ha uniós tagállamok nem tudnak gondoskodni külső határaikról - mondta Manfred Weber. 

"Attól tartok, hogy több kerítésre is szükség lesz" a nemzetközi migrációs folyamatok miatt - emelte ki az EP frakcióvezetője. 

A CSU bajorországi tanácskozásán szerdán vendégeskedő Orbán Viktor miniszterelnökkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban elmondta: Magyarország közvetlen környezetében is sokan fogalmaznak meg bírálatokat, de "megoldással nem szolgálnak", Bajorországban pedig lehet érezni, mennyire fontos Magyarország tevékenysége. 

Megjegyezte, hogy megoldásokat csak egymással együttműködve, nem pedig egymás ellen dolgozva lehet találni, és hangsúlyozta: Orbán Viktor "nagyrészt egyszerűen megteszi, amit a dublini és schengeni szabályok megkövetelnek, szemben például Görögországgal", és ezért fenn kell tartani vele a párbeszédet. 

Ugyanakkor "arra is emlékeztetem őt beszélgetéseinken, hogy emberségesen kell bánnia a menekültekkel" - mondta Manfred Weber.

Fejenként 2,3 millió forintot fizethetünk az országból kiutasított négereknek

Ítélet született kedden egy 2011-ben indult ügyben a strassburgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, a bírák három szomáliai menedékkérőnek adtak igazat a magyar állam ellen indított perben. 

A három férfi 2011 novemberében Görögországon és Szerbián keresztül érkezett Magyarországra, itt elfogták őket. A magyar hatóságok annak alapján, hogy illegálisan és személyazonosító dokumentumok nélkül léptek be az országba, határsértőnek minősítették őket, elrendelték fogva tartásukat, és kiutasításukat kezdeményezték Szerbiába.

Fogva tartásuk indokoltságát ötször vizsgálta a magyar igazságszolgáltatás, minden egyes alkalommal a kényszerintézkedés meghosszabbítását rendelve el azon az alapon, hogy a migránsok papírok nélkül érkeztek az országba, és fennáll annak veszélye, hogy meghiúsítják kitoloncolásukat. 

A három szomáliai férfi három nappal érkezése után hivatalosan menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, és azért fordultak a strassburgi emberi jogi bírósághoz, mert úgy vélik, hogy menedékkérőként fogva tartásuk már nem volt indokolt, ezért sértette a szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jogaikat. Menedékkérelmüket egyébként Magyarország 2012. március 19-én elutasította, de a bíróság közleménye szerint az eljárás során úgynevezett kiegészítő védelmet kaptak Magyarországtól, így öt nappal később ki is szabadulhattak. 

A bírák kedden meghozott első fokú, nem jogerős ítéletükben azt állapították meg, hogy a magyar hatóságok 2011. november 8. és 2012. március 3. között valóban megsértették a menedékkérőknek az emberi jogok európai egyezményében lefektetett jogait, fogva tartásuk az adott időszakban jogilag nem volt indokolt, ezért fejenként 7500 euró (mintegy 2,3 millió forint) kártérítés illeti meg őket.

Halállal fenyegették a bevándorlókat Finnországban, ezért önként távoztak

A hét végén több tucat menekült tért vissza Svédországba az északi svéd határon keresztül, miután Finnországban dühös patrióták migránsellenes tüntetéseivel szembesültek – közölte azt ORF tévé. Több színes bőrű menekültet Kemi finn városban halálosan is megfenyegettek az őket nem szívesen látó helyiek. 

Az egyik svéd rádió jelentése szerint  a visszatértek közül 20-30-an Lulelában nyertek elhelyezést.  Őket a határ finn oldalán, Haparanda/Ornio kettős városban több száz tüntető állította meg, a határ azonnali lezárását követelve.Az SVT rádió szerint további migránscsoportok önként tértek vissza Svédországba, miután előzőleg egészen Kemi kikötővárosig jutottak el, ahol – saját elmondásuk szerint – fizikai támadásnak voltak kitéve, és azzal fenyegették meg őket, hogy meg is ölik őket, ha nem tűnnek el Finnországból.

A kurd párt lapja szerint is a Dzsubhát en-Nuszrá terrorszervezet harcosa volt az "elgáncsolt" szíriai migráns

Oszámá Ábdul (vagy: El-Ábd) Mohszen, a Röszkénél "elgáncsolt" szíriai migráns története, fényképei bejárták a világsajtót. Nemrégiben az Arabesque című arab nyelvű hírportál nyomán mi is megírtuk, hogy a szíriai férfi az időközben eltüntetett Facebook-oldalán többi között a Dzsubhát en-Nuszrá nevű véreskezű terrorszervezet lobogója is látható volt, illetve egyik korábbi bejegyzésében arabul "mudzsáhidín"-nek, azaz "muszlim szent háborút, dzsihádot vívó harcosoknak" nevezte a törvényes szíriai elnök, Basár el-Ászád kormánycsapatai ellen küzdő terroristákat. Egy kurd hírportál azt állítja, hogy már 2004-ben is kurdok legyilkolására uszított.

Az Észak-Szíriában működő kurd Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) nevű politikai szervezet Rudaw nevű hírportálja azt írja, hogy Oszámá el-Ábd Mohszent a sajtóban kitett fényképekről fölismerték a kurdok és azt állítják: a magyar fotóriporternő által elgáncsolt szíriai férfi a saját korábbi állítása szerint a Nuszrá Front keretén belül több fronton is harcolt a kurdok ellen. Az említett kurd hírportál szerint Oszámá jóval korábban, 2004-ben Kamislo városában részese volt a kurdok tiltakozásának leverésében, amikor is a szíriai biztonsági alakulatok több mint 50 kurdot gyilkoltak meg egy labdarúgó-mérkőzés után. 

Mint ismert, Oszámá El-Ábd Mohszen 2004 és 2010 között az El-Fátvá nevű csapat edzője volt a szíriai Dir ez-Zór városában. A kurd sajtó szerint a szunnita muszlim férfi egyik fölbujtója volt Dir ez-Zórban megrendezett El-Fátvá - Dzsihád Kámislo labdarúgó-mérkőzést követő erőszakos cselekményeknek. 

A kurd hírportál azt is állítja, hogy Oszámá a Facebook-oldalán magát az iszlamista Nuszrá Front harcosának nevezte és a saját bejegyzése szerint harcolt a kurdok ellen Áfrinban, Szerekánijjében és Ámudében.

Nem eléggé képzettek a "menekültek" ahhoz, hogy megállják helyüket a német munkaerőpiacon

Nem eléggé képzett a "menekültek" többsége ahhoz, hogy megállja a helyét a német munkaerőpiacon – áll a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elemzésében, amelyről a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap számolt be hétfőn. Tegyük hozzá, meglehetősen finoman is fogalmaztak, hiszen néhány hete a német munkaügyi és szociális miniszter a Bundestagban elmondott beszédében rámutatott, hogy "nem a szíriai orvos a meghatározó típus" a "menekültek" között, és még a 10 százalékot sem éri el a munkavállalásra vagy szakmai képzésre azonnal alkalmas emberek aránya. 

Az ifo (Münchner Institut für Wirtschaftsforschung) szerint tartani kell attól, hogy sok menekült nem tud elhelyezkedni az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbér mellett, "mert egyszerűen túl alacsony a termelékenysége". Ezért csökkenteni kell a minimálbért – javasolja a kutatóintézet, amely szerint Merkel "új emberei" miatt az államnak 10 milliárd euró plusz kiadása keletkezik. Hasonló nagyságrendről szólnak a kormányzati becslések is. Az ifo a számításaiban nem vette figyelembe a képzés, oktatás költségeit, pedig a beözönlők munkába állításához az államnak a német nyelvi képzésre és a szakmai képzésre is kell költenie, ami tovább növeli a kiadásokat – írta a frankfurti újság. 

Az "orvosok, mérnökök, informatikusok" származási országaiban jellemzően magas az analfabetizmus, például Afganisztánban meghaladja az 50 százalékot a 14-29 éves korosztályban. A felsőfokú végzettségűek aránya pedig még a viszonylag fejlett Szíriában is csupán 6 százalék. Ezenfelül a végzettségek sok esetben nem egyenértékűek – ismertette a lap az intézet elemzését. 

A kutatók ellenzik a Hartz IV ellátás (a munkanélküli-ellátás leggyakoribb formája) összegének emelését, mert ez szerintük csökkentené az ösztönzést a munkavállalásra az "agysebészek" körében. 

Az ifo abból indult ki az előrejelzés összeállításakor, hogy az idén 800 ezer "menekült" érkezhet Németországba – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

Dánok és magyarok: hazafiak, nem buták!

Miközben a „művelt” nyugati közvélemény a magyarokat nácizza amiatt, mert „menekültek” egy csoportja terrorcselekményt követett el a szerb-magyar határon, Dánia egy része igazi butaságról adott tanúbizonyságot. Televíziós pénzgyűjtést rendeztek a „menekülteknek”, ahol nagyjából 4 milliárd forint gyűlt össze a „nemes” célra. Celebek és egyéb szemetek ösztönözték a nézőket, hogy nyúljanak jó mélyen a zsebükbe.

Mielőtt azonban bárki azt gondolná, hogy a dánok megőrültek, felhívjuk a figyelmet az ottani kormányzati szándékra, mely a bevándorlók távoltartásában áll. Néhány héttel ezelőtt arab nyelvű felhívásokat tettek közzé libanoni lapokban, elmagyarázva a „menekülteknek”, hogy nem érdemes megcélozniuk Dániát: nehezedő letelepedésről és szigorodó segélyezésről tájékoztatott a dán kormány.

Ráadásul a dánok elkezdték visszanyomni Németországba a betolakodókat. Emlékszünk, szeptember elején, a budapesti Keleti pályaudvar felújított burkolatát televizelve adták tudtára a világnak ezek a remek „menekültek”, hogy ők Németországba akarnak menni, és egyébként meg szemetek a magyarok. Most már Németország sem elég ezeknek, és a magyar kormány szigorát kezdte követni Európa.

Egyébiránt az internetes hozzászólók zöme ellenezte a dán segélyműsort, melyet – néhány jellemző hozzászólást kiemelve – úgy kommentáltak, hogy „először a sajátjainkon segítsünk”, valamint, hogy „míg az idősek, a betegek és a gyerekek juttatásait csorbítják, semmit sem adok.” A dánok túlnyomó része látja azokat a veszélyeket, amelyeket a téridegen betolakodás hozna számukra. Nem hisznek az olcsó munkaerő és a demográfiai problémák megoldásának ígéretében. Ilyenekkel valójában csak a leghitványabbakat lehet megnyugtatni.

Mondanunk sem kell, hogy a magyarok még kevésbé hisznek a meséknek. A 888.hu nevű, új internetes portál felmérést végzett, mely – reményeink szerint – képviseli a teljes lakosság álláspontját a „menekültekkel” kapcsolatban. Az oldal kérdése így hangzott:

Ön inkább egyetért, vagy inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy „aki nem szívesen fogadná be a Magyarországra érkező bevándorlókat, az rasszista”?

Az országosan végzett felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 84%-a utasítja el azt az állítást, hogy aki ellenzi a bevándorlók befogadását, az rasszista lenne. A megkérdezettek mindössze 13%-a egyetért vele. A magukat baloldali szavazónak tartók 73%-a elutasítja ezt az állítást.

A magyarok sem buták, hanem hazafiak. Azonban az eddigi hivatalos intézkedések nem elégségesek. Mélyrehatóan be kell mutatni, hogy a hazánkba az Európától idegen kultúrákból érkezők kárt okoznak Magyarországnak. A bűnözés, a közbiztonság és a szociális biztonság leromlásával jár az, ha ezeket valaki megpróbálja integrálni. Úgysem lehet. Nem is kell. Látjuk, hogy a toleráns Svédországban mit hozott ez az egész tolerancia kampány. Gyilkosságok, nemi erőszakok, brutalitás és bestialitás. Magyarország nem kér az idegenekből!

Volt MTA-alelnök: Brüsszelben 2030-ra muszlim többség lesz

Egy nehéz folyamattal állunk szemben, ami a világtörténelemben többször ismétlődött: a kevésbé népes, jobb életszínvonalat kínáló területekre megindul a népvándorlás – jelentette ki Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, az MTA korábbi alelnöke a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. 

Ez történt a 90-es években, Észak-Afrikából Európa irányába indult meg a tömeg, később pedig az arab országokból. Ez érthető is, hiszen néhány évtized alatt megháromszorozódott ezen területeknek a lakossága. Részben azért, mert az észak-afrikaiakat az arab országok – elsősorban Marokkó és Líbia – visszatartották – tette hozzá. 

Most pedig előállt az a helyzet, hogy egyrészt a gazdag arab országokból kitiltották őket, mert meg akarták változtatni a társadalmi rendet, másrészt az arab tavasz hullámaira ráülve európai országok saját, rövid távú érdekeik képviseletében fölszámolták azokat az országokat – például Líbia –, amelyek visszatartották a menekülőket.

Családegyesítéssel 8-10 millióra nőhet az idei egymilliós tömeg 

Arra a kérdésre, hány "menekült" érkezhet még Európába, azt válaszolta: idén körülbelül egymillióan telepedhetnek be a kontinensre, ez a szám családegyesítés révén 8-10 millióra emelkedhet. 

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a migránsok önszántukból nem térnek vissza a hazájukba, vagy visszatoloncolják őket, vagy itt maradnak. 

Az európai döntéshozók alapjában véve már rég eltolták az egész kérdést, mert nem definiálták, ki a menekült, ki a bevándorló, milyen motívumok mozgatják az embereket. Miért beszélünk mi menekültekről a Pakisztánból vagy Bangladesből érkezők esetében? – tette fel a kérdést a szakember, aki szerint az „iraki menekült” fogalma is értelmezhetetlen, hiszen Irak északi része úgy virágzik, ahogy Magyarország nem, és az ország déli részében is béke van, nyugalom. Az „iraki menekültek” nyugodtan maradhatnának az országuk területén. Az más kérdés, hogy olyan szunnitákról van szó, akik megutáltatták magukat mind az északon lakó kurdokkal, mind a délen lakó síitákkal, és most arra számítanak, hogy mi most szeretettel befogadjuk őket - fogalmazott.

Nehéz kérdés az is, mit értünk integráción, nálunk ugyanis ez alapvetően mást jelent, mint az olyan országokban, amelyekben nagyobb tömegekben fordulnak elő menekültek – hívta fel a figyelmet Maróth Miklós. Példaként említette: Hollandiában egy karmester a hangverseny előtt kifordult a közönség felé, dicsérte az iszlámot, majd felszólította a jelen lévő holland királynőt, hogy térjen át az iszlámra. 

Saját törvények a párhuzamos társadalmakban 

Számos európai országban nagy tömegek nem integrálódnak, hanem létrehoznak párhuzamos társadalmakat, megközelíthetetlen zónákat, melyekben a saját törvényeik szerint élnek, és az adott ország rendőrsége sem megy oda be. A kérdés, hogy ez lesz-e Európa jövője, ezt akarjuk-e, mert jelenleg ebbe az irányba megyünk – hangoztatta.

Megvetik és gyűlölik a befogadókat 

Soha nem az első generációval van a baj, amelyik igyekszik munkát találni, valamilyen megélhetést teremteni, hanem a második, harmadik, negyedik generációval, melynek már állampolgári jogai vannak, tanulni és beilleszkedni nem akar, a vallásához és szokásaihoz ragaszkodik, s megvet és gyűlöl mindent, ami ahhoz az országhoz tartozik – emelte ki. 2030-ra Brüsszelben muszlim többség lesz, ez már belátható – mondta Maróth Miklós. A demográfiai adatok azt mutatják, körülbelül 50 éve kellene Európának a mostani "menekült"hullám nélkül ahhoz, hogy a muszlim többség kialakuljon. Aztán ha muszlim többség lesz, egész más szelek fújnak, mint manapság – prognosztizálta. A reakció ebben a pillanatban még kiszámíthatatlan. Úgy néz ki, az európai népeknek egyre inkább fölébred a félelme Európa jövője miatt. A vezetők azonban még mindig azt szajkózzák, hogy „több Európa kell”! Ahogy a helyzetet jelenleg kezelik, az teljes tévút. Ha a németek végre elszánják magukat, hogy csak a menekülteket fogadják be, és az összes többit – százezres tömegekről van szó – visszatoloncolják, ami egy nagy logisztikai feladat, akkor talán valami történhetne – jegyezte meg.

Megvadult a csürhe Röszkénél: megpróbálták átszakítani a szögesdrótot, át akartak törni a kapun - könnygáz, vízágyú, oszlatás

Rongyokat csavartak a szögesdrót köré, és megpróbálták kiszakítani azt a helyéről a "menekültek" Röszkénél szerdán késő délelőtt - derül ki az ATV tudósításából.

A kerítést két-három migráns rángatta intenzíven (egyikük Che Guevara-s sapkában), egyikük a rendőrök felé kiabált. A Röszkéről bejelentkező M1-tudósító is azt mondta, hogy skandálást, kiabálást lehetett hallani a határ túloldaláról. 

A feldühödött tömeggel teljesen beöltözött rohamrendőrök néztek farkasszemet. Igen tikkasztó a hőség, és nem nagyon van vizük az áteresztő pontnál várakozó migránsoknak - közölte a helyszíni tudósító. 

Később egy "menekült" csillapítani kezdte a kedélyeket, majd ultimátumot adott a rendőröknek: ha 1-ig nem engedik be őket, akcióba lépnek, de nem tudni, ez mit takar. 

A La Repubblica arról számolt be, hogy kődobálás is volt. Közben a szerb hatóságok az ENSZ-szel egyetértésben több menekültek visszavittek a magyarkanizsai táborba.

Erőteljes skandálásba kezdtek a szerb oldalon ragadt migránsok Röszkénél. Az "Open, open!" szavakat kiabálják, miközben egyre közelebb mennek a kétsoros rendőri sorfalhoz. Úgy tűnik, valami készülődik. A zömében fiatal férfiakból álló közel 200 fős tömeg egyre agresszívabban küzd, hogy átjusson Magyarországra. 

Közben a Horgos-Röszke határátkelőhöz egy vízágyú érkezett. Most farkasszemet néz egymással a közel 200 fős tömeg, a rendőrsorfal és a vízagyú. 

Rendőrségi helikopter is köröz a határátkelőnél, a vízágyú elé pedig felsorakoztak három sorban rohamrendőrök. A tömeg nem csitul, folyamatos a kiabálás, taposlás, fütyülés.

A magyar rendfenntartók könnygázt vetettek be szerda kora délután a régi horgos-röszkei, úgynevezett Horgos 2 határátkelőhelynél, amikor a migránsok egy kisebb csoportja megpróbált áttörni az utat eltorlaszoló kapun. A magyar rendfenntartók vízágyúkat helyeztek el a kapu előtt. A migránsok "Kinyitni, kinyitni!" felkiáltásokkal igyekeznek őket meggyőzni, hogy nyissák ki a kapukat - jelentette MTI.

Már TEK-esek és páncélozott gépjárművek is érkeztek az úgynevezett senki földjére, és egyre több a készenléti rendőr és mentő a helyszínen. Szinte borítékolható, hogy valami történni fog.

Könnygázt vetettek be a rendőrök a horgosi átkelőnél, nem sokkal később megkezdték az oszlatást. A rendőrök vízágyút és könnygázt is bevetettek, az utóbbiból az ATV helyszíni tudósítója is kapott. 100-150 méterrel hátrább tolták a tömeget, akik folyamatosan dobálják a rendőröket. "Allah Akbar" kiáltozás a tömegből, dobozok, üvegek, kövek repkednek a levegőben.

A rendőröknek - könnygázgránátok és vízágyú segítségével - sikerült 100-150 méterrel hátrébb tolni a tömeget, azonban egy pár tucat főből álló radikálisabb keménymag ismét előrenyomult, és kövekkel dobálja a rendőröket.

Az M1 tudósítója szerint egy nagyjából 300 emberből álló kemény mag folyamatosan agresszívan lép fel a magyar rendőrök ellen: vizes palackokkal, égő fáklyákkal dobálják a rendőröket.

Drasztikus csökkenést hozott a rendes határzár

Míg hétfőn 9380 ember jött be illegálisan az országba, kedden ez a szám már csak 366 volt, miután délkörül kihirdették a válsághelyzetet, és lezárták a röszkei szerb-magyar határátkelőt.

A hivatalos rendőrségi adatok szerint január elseje óta 221 ezer 729 emberrel szemben kellett intézkedniük a hatóságoknak tiltott határátlépés miatt.

Jelenleg a szerbek a magyar határ helyett már a horvátok felé küldik a migránsokat, ahol azonban akár annak a veszélye is fennállhat, hogy aknásított területen kell végigmenniük.

Rögtön a horvátok felé

Szerda hajnalban megérkeztek az első, migránsokkal teli buszok a szerb-horvát határ mellett fekvő Sidbe. Ez az első jele annak, hogy a szigorított magyar határvédelem miatt megváltozhat a migránsok útvonala. 

Az MTI szerint a buszok kedd késő este indultak el a szerb-macedón határ, Presevo felől. A szerbiai közszolgálati televízió tudósítójának jelentése szerint azok a busztársaságok, amelyek korábban Belgrád és a magyar határ felé szállították a bevándorlókat, felismerve az új helyzetet, hogy Magyarország lezárta a határt, és ott már nem tudnak átmenni a Közel-Keletről érkezők, új járatokat indítottak a vajdasági Sid felé.

A szerbiai településen egy volt gyermekkórházat alakítottak át ideiglenes befogadóközponttá, ahol a migránsok megpihenhetnek. A B92 szerbiai televízió jelentése szerint a pihenőközpont illetékesei azt mondták, nem számítanak arra, hogy a migránsok sokáig maradnának ott, hanem rövid időn belül továbbindulhatnak Horvátországba. 

Az M1 aktuális csatorna Presevóban tartózkodó tudósítója szerda reggel közölte, hogy a buszok már nemcsak Sid felé tartanak, hanem a szintén a szerb-horvát határon fekvő, vajdasági Zombor felé is. Információi szerint szerdára virradóra mintegy ötezren lépték át a macedón-szerb határt, és várhatóan ők is a horvát határ felé indulnak el.

Tovább a katasztrófa felé: Németországon belül is bevezetik a bevándorlókvótákat

Rendezett és követhető módon kell eljárni a menekülthelyzet kezelésében, s ebben a német szövetségi kormány támogatni fogja az ország tartományait - közölte Angela Merkel kancellár kedd este a tartományi elöljárókkal tartott megbeszélése után. 

A négy és fél órás tanácskozás után Merkel közölte: a szövetségi kormány és a tartományok közösen fogják "menedzselni" a "menekültek" befogadását és tartományok közti elosztását. Mind a 16 tartomány kiállt amellett, hogy a Németországba érkező "menekülteket" lakosságarányosan és gazdasági erejükhöz mérten osszák szét köztük. 

A német kancellár szerint egyetértés volt abban, hogy "menedéket akarunk adni azoknak, akik arra szorulnak, és ennek érdekében mindent meg fogunk tenni, ami emberileg lehetséges". Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy akik számára "nincs perspektívája a maradásnak", azoknak el kell hagyniuk Németországot. 

A találkozón német sajtóhírek szerint a tartományok az idei évben a menekülthelyzet kezelésére kapott egymilliárd eurós szövetségi támogatás összegének megduplázását, illetve a menedékkérelmek elbírálásának felgyorsítását kérték. A költségek pontos elosztásáról, illetve a menekültválsággal kapcsolatos esetleges új törvényekről szeptember 24-én fognak egyeztetni a szövetségi kormány és a tartományok képviselői.

Betiltották a miniszoknyát és az ujjatlan felsőt egy német iskolában, mert "Ahmedék" a saját kultúrájuk szerint kezelik a helyzetet

Annyi közel-keleti bevándorló érkezett az utóbbi időben Németországba, hogy egy bajor iskolaigazgató kénytelen volt arra kérni diákjait saját biztonságuk érdekében, hogy mindig takarják el kezeiket és lábaikat - írja a Blikk a Die Welt nyomán. 

A hír még júniusi, de a bulvárlap most fedezte fel, és a magyar sajtóban frissként terjed. A hírértékéből ez természetesen semmit sem von le, hiszen egy lehetséges jövőbeli Európa képe, s hamarosan más iskolákban, más városokban, más országokban is valósággá válhat.

Martin Thalhammer, a William Diess gimnázium vezetője egy szülőkhöz és gyermekeikhez írt levélben kérte a női tanulókat, hogy tartózkodjanak az olyan ruháktól, amelyek túl sokat láttatnak testükből, mert az iskola sportterme mellé nemrég egy menekültszállást helyeztek el. Az intézmény tornatermében egyébként nem tartanak több tornaórát, ezeket a foglalkozásokat egy közeli általános iskolában fogják levezényelni.

Thalhammer azzal indokolta döntését, hogy a náluk névő bevándorlók mind iszlám vallásúak, és nem beszélnek más nyelvet az arabon kívül, így "csak a saját kultúrájuk és szokásaik szerint fogják kezelni a különböző helyzeteket". Az igazgató szerint egy egy ujjatlan felső vagy rövidebb szoknya "félreértésekhez" is vezethet. A diákok védelme miatt a "menekülteknek" tilos belépniük az iskolába. 

A Pocking nevű kisvárosban egyébként már 200 000 szír migránst helyeztek el, és még kétszer ennyire számítanak csupán ebben az évben. A németek attól tartanak, hogy náluk is olyan magas lesz a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, mint Svédországban, amely ma a második azoknak az országoknak a listáján, ahol a legtöbb szexuális erőszak történik. A pocikngi városvezetés szerint Thalhammer lépése szükségszerű és megfontolt volt. Néhány szülőt azonban teljesen felháborított az igazgató levele - írja a Die Welt.

Svéd kormányfő: idén akár egymillió bevándorló is érkezhet Európába - de ők nem zárják le a határt

Stefan Lofven svéd miniszterelnök hétfőn kizárta, hogy országa akár átmeneti jelleggel lezárja határait az európai menekültválság miatt. 

Lofven a Stockholmba látogató Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte: megérti Németország döntését a határellenőrzések visszaállításáról, de nem látja okát annak, hogy Svédország is hasonlóképpen járjon el. "Bizakodó vagyok, amikor azt hallom, hogy egyesek többet akarnak tenni (a menekültválság kezelése érdekében), de ugyanakkor aggódom is, hogy mások nem akarják vállalni felelősségüket" - fogalmazott a kormányfő a svéd közszolgálati televízió beszámolója szerint. A svéd miniszterelnök úgy vélte, hogy idén akár egymillió "menekült" is érkezhet a kontinensre. 

Lofven és Schulz a menekültválság közös európai megoldásáról egyeztetett. Az Európai Parlament elnöke azt hangsúlyozta: nemcsak 120 ezer "menekült" befogadásáról van szó, hanem hosszú távú megoldást kell találni a menekültkérdésre. Azt is kijelentette, hogy Németország döntése a határellenőrzés visszaállításáról csak átmeneti megoldás. Németország mellett Svédország a menedékkérők egyik legfőbb célországa. Tavaly az Európai Unió tagállamai közül a lakosság arányát tekintve Svédországban adták be a legtöbb menedékkérelmet az Eurostat adatai szerint.

"Magyarország zárva!" - A horvátok felé terelik a bevándorlókat ismeretlenek a görög-macedón határnál

Horvátországon keresztül vezető új útvonalat javasló térképeket osztanak a migránsoknak Macedóniában – közölte az N1 horvát hírcsatorna kedden.

Az Avoid Hungary – Migration news (Kerüljétek el Magyarországot! – Migrációs hírek) elnevezésű Facebook-csoport térképeket készített alternatív útvonalakkal, amelyeket szórólap formájában is osztanak az illegális bevándorlóknak a görög–macedón határ macedón oldalán. 

A térkép szerint az új útvonal a Vukovártól délre fekvő Tovarnikon keresztül vezet egyenesen Zágrábba, majd Szlovénián keresztül Ausztriába. Tovarnik Újvidéktől 70 kilométerre, a horvátországi Vinkovcitól pedig 30 kilométerre fekszik. Vinkovciból már menetrend szerint közlekednek a vonatok a horvát fővárosba, és az autópálya is nagyon közel van. 

Az önkéntesek, akik a szórólapokat osztogatják, azért terelik új útvonalra a migránsokat, nehogy "fennakadjanak" a magyar határon, amelyet elmondásuk szerint felfegyverzett rendőrök, valamint helikopterek vigyáznak, és már elkezdték letartóztatni az illegális határsértőket. 

A horvát határrendészeti igazgatóság hétfőn bejelentette, hogy nem tartanak a menekülthullámtól, miután Magyarország szigorúbb intézkedéseket vezet be határán. Kedden a horvát közszolgálati rádió reggeli műsorában a határrendészet ugyanazon illetékese már úgy nyilatkozott, nagy a valószínűsége, hogy a migránsáradat mégis Horvátország felé veszi az irányt.

Arabok gyilkoltak magyart Marseille-ben - Kalasnyikov-sorozattal terítették le a fiatalembert

Apát és fiát is lelőtték vasárnap a dél-franciaországi Marseille egyik kávézójának teraszán. A fiatalember a helyszínen meghalt. 

Fegyveres leszámolás történt Marseille-ben vasárnap délelőtt. A francia híradások szerint a belvárosban található O’Stop bárban egy összeszólalkozást követően autóból nyitottak tüzet egy csoportra a kávézó bejáratánál. A két támadó automata gépfegyverrel – valószínűleg Kalasnyikovval – adott le több lövést a teraszon tartózkodó társaságra. Az akció során összesen hatan sérültek meg, egyikük, egy magyar fiatalember életét vesztette a helyszínen. Édesapját életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba.

Az álarcos fegyveresek a támadást követően elmenekültek a helyszínről, autójukat kiégve találták meg a rendőrök. A francia nyomozók nagy erőkkel keresik őket. 

Az MNO levelet kapott az eset kapcsán, melyben az áldozat egy közeli ismerőse jelentkezett, hogy információi vannak a lövöldözésről. Mint elmondta, az elhunyt édesanyja fel tudta venni a kapcsolatot a lövöldözés során megsérült egyik áldozattal, aki beszámolt a tragikus eseményről. Értesüléseik szerint az áldozat, T. László és családja békési, ő maga édesapjához ment Marseille-be nyár elején látogatóba. Az apa, aki korábban az idegenlégióban szolgált, az O’Stop portásaként dolgozott. A lövöldözésről megjelent beszámolók testőrként emlegetik T. Lászlót, az MNO informátora viszont nem tud arról, hogy lett volna munkája a fiatalembernek Franciaországban. Úgy tudják, Békésen sofőrként dolgozott, szabadidejében pedig amatőr szinten kézilabdázott. Lakóhelyük környékén kedves, mosolygós srácként ismerték, és senki sem tud arról, hogy korábban lett volna dolga a rendőrséggel.

Információik alapján a sérültek között a magyar édesapán kívül szerb és francia nemzetiségűek is vannak. A lövöldözésnek több tucat szemtanúja volt, forrásuk pedig nem egy, hanem két halottról tud. A párizsi magyar konzulátus ügyeletén vasárnap este még nem tudták megerősíteni a lapnak, hogy magyar áldozata lenne a lövöldözésnek. A Facebookon T. László ismerősei sorra fejezik ki részvétüket a családnak a tragédia nyomán.

Arab bevándorlók gyilkoltak 

Az eset kapcsán portálunk is kapott információkat, melyek - némi apróbb eltérés mellett - rávilágítanak egy, a francia hírportálok (és ezek szerint az MNO által is) gondosan palástolt, de egyáltalán nem elhanyagolható tényre: szeptember 13-án, hajnalban arab bevándorlók végezték ki a magyar fiatalembert. 

Informátorunk szerint az áldozat Békés városában nőtt fel, néhány éve ment ki Franciaországba az édesapja után, aki már néhány évtizede külföldön élt. Az édesapa több vendéglátóhelyet üzemeltet Marseille-ben, ahol a fia is besegített mint biztonsági őr. Vasárnap hajnalban a fiatalember egy arab származású társaságot kért meg a távozásra illetlen viselkedésük miatt, amely vitát szült. A későbbi áldozatnak sikerült távozásra bírnia az arab galerit, de ők - megközelítőleg reggel 6 magasságában - visszatértek, és autójukból Kalasnyikov-gépkarabéllyal lövéssorozatot adtak le a szórakozóhelyre. 

Az áldozat éppen a bár előtti teraszon tartózkodott, amikor a halálos lövések érték. Az épületben még 15-20 ember lehetett, közülük 5-en sérültek meg, hárman súlyosan. A súlyos sérültek egyike a helyiség üzemeltetője, egyben az áldozat édesapja.

Az áldozat - informátorunk jó barátja -, Békés megyében, a radikális körökben is ismert volt. László 29 évet élt. 

A súlyosan bevándorlófertőzött Marseille-ben rendszeresek a fegyveres leszámolások, bandák közti összetűzések. Bernard Cazeneuve belügyminiszter egy vasárnapi televíziós műsorban így fogalmazott: „túl sok az erőszak ebben a városban, le kell fegyvereznünk ezeket a csoportokat”. A hatóságok próbálnak tenni ellene: az elmúlt időszakban közel 6000 fegyvert gyűjtöttek be, melyek közül 1200 gépfegyver volt.

Újabb mérföldkő: 4330-as csúcsot ért el szombaton a hazánkat sújtó migránsáradat

Minden eddiginél több, 4079 határsértőt - köztük 1026 gyermeket - szólítottak meg a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve Csongrád megye déli részén szombaton - tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője vasárnap az MTI-t. 

Szenti Szabolcs elmondta, hogy a legtöbb embert ezúttal is Röszke külterületéről állították elő a rendőrök, többségük szír, afgán és pakisztáni állampolgárnak vallotta magát. A határsértőkkel szemben idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség. Országszerte tiltott határátlépés miatt szombaton 4330 embert üdvözöltek a rendőrök, négy gyanúsítottal szemben embercsempészet, egy esetben közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás - tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata. Ezzel a csütörtöki rekordot sikerült alaposan megdönteni, de nem kell félni, lesz itt még új csúcs.

Reggelig újabb 1604 fő szivárgott be 

A rendőrség 4330 emberrel szemben intézkedett tiltott határátlépés miatt szombaton - mondta Balázs László ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályának vezetője a rendőrség és a bevándorlási hivatal vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján, Budapesten. 

Balázs László közölte: eddig 186 ezer 50 emberrel szemben intézkedtek tiltott határátlépés miatt, közülük 4330-cal szemben szombaton. Éjféltől vasárnap reggel 8 óráig 1604-en lépték át jogellenesen a magyar államhatárt.

A hatóságok ebben az évben 1088 embercsempésszel szemben jártak el - mondta a főosztályvezető. Azt sajnos nem tette hozzá, hogy mennyit hagytak futni. 

Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyettes főigazgatója elmondta: a menekültügyi hatóság ebben az évben eddig 168 622 menedékkérelmet regisztrált, szombaton a regisztrációk száma 2547 volt, vasárnap reggel 6 óráig 578 menekültügyi kérelmet rögzítettek. A befogadó intézményekben 2034 migráns tartózkodik, az intézményekben mindenhol rend van. 

Jelezte: a körmendi objektum ideiglenes befogadó állomásként működik, ahová regisztrált menedékkérőket szállít a rendőrség. Mint mondta, mivel az intézmény nyitott, minden menedékkérő eldöntheti, hogy ott tartózkodik-e vagy eltávozik. Mint mondta, amennyiben eltávoznak az intézményből, úgy annak egyik következménye az lehet, hogy a kérelem ügyében megszüntetik az eljárást. 

Makula György, az ORFK kommunikációs szolgálatának főosztályvezető-helyettese cáfolta azt a hírt, hogy akadozna a rendőrök ellátása a déli határon. Emlékeztetett: Csiszér-Kovács Viktória, az ORFK szóvivője szombaton tudatta, a rendőrség ellátása folyamatos, a déli határszakaszhoz vezényelt rendőröknek biztosított a napi háromszori étkezés, és naponta mintegy 5000 kalóriát tartalmazó ételt kapnak. 

A főosztályvezető-helyettes egyelőre nem tudott válaszolni arra a kérdésre, terveznek-e a rendőrségnél szabadságstopot, amennyiben elrendelik a válsághelyzetet. 

Százak álltak tovább Ausztria felé a körmendi frissítőállomásról 

Több száz migráns érkezett szombat éjjel és vasárnap a reggeli órákban Körmendre, a helyi rendészeti szakközépiskolában létesített gyűjtőpontra - erősítette meg az MTI értesülését a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. 

Kazmar Enikő elmondta: a gyűjtőponton ismét nagyobb létszámú migránscsoport tartózkodik, az éjszaka érkezettek reggel kilenc óra előtt néhány perccel már továbbindultak Ausztria felé, ezután szinte váltotta őket egy hasonló létszámú csoport. 

Az MTI úgy értesült, hogy a migránsok létszáma jelenleg 300 körül van a 760 ember befogadására képes gyűjtőponton, ahol vizet, élelmet, takarókat osztanak szét közöttük. 

Az eddigi gyakorlat szerint a bevándorlók csupán néhány órát töltenek az ágyakkal, vezetékes vízzel, mobil illemhelyekkel felszerelt sátortáborban, ahol angol nyelven beszélő civilek is segítik őket, majd nagyobb csoportokban továbbindulnak Ausztria felé, és általában a legközelebbi határátkelőhelyen, Pinkamindszenten lépik át a határt. 

Kazmar Enikő elmondta: a szentgotthárdi gyűjtőpontra eddig még nem érkeztek migránsok, a sátrak felállításával a katasztrófavédelem munkatársai már szombat délután végeztek.

Franciaországban 1000 eurót ér egy menekült

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter fejenként ezer eurós támogatást ígért azoknak a településeknek, amelyek szálláshelyeket hoznak létre 2017-ig annak a 24 ezer menekültnek, akiket az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer alapján Franciaország hajlandó befogadni.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter fejenként ezer eurós támogatást ígért azoknak a településeknek, amelyek szálláshelyeket hoznak létre 2017-ig annak a 24 ezer menekültnek, akiket az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer alapján Franciaország hajlandó befogadni.

A belügyminisztérium szombaton egyeztetésre hívta azokat az önkormányzatokat, amelyek önkéntes alapon befogadnának menekülteket. A 36 ezer településvezető közül közel hétszázan vettek részt az egyeztetésen, köztük mind az ötven nagyváros képviselője, egyebek mellett Párizsból, Nantes-ból, Bordeaux-ból, Marseille-ből, Lyonból.

Valamennyi politikai párt képviseltette magát, még a bevándorlást ellenző szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) is, ugyanis Julien Sanchez, Beaucaire FN-es polgármestere is megjelent az egyeztetésen. Amikor viszont szót kért a vitában, a többi városvezető kifütyülte és lehurrogta, így nem tudta elmondani, amit szeretett volna.

A belügyminiszter arról biztosította az önkormányzatokat, hogy a kormány "nagyon hálás" a felajánlásokért és "kész hozzájárulni a helyi erőfeszítésekhez", mégpedig köz- és magántulajdonban lévő épületek átalakításához nyújtandó támogatással, lakhelyenként ezer eurós értékben.

Bernard Cazeneuve arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió valamennyi országának ki kell vennie a részét a menekültek elhelyezéséből, és ezzel párhuzamosan jobban kell harcolni az emberkereskedelem ellen.

"Támogatni kell a bátor és önkéntes településeket, amelyek nagyvonalúan látják a jövőt" - mondta Manuel Valls miniszterelnök a tanácskozás záróbeszédében. "Nekünk konkrét válaszokat kell adnunk a franciák aggodalmaira, megszervezve a menekültek érkezését, komoly, pragmatikus és intelligens módon. Nem engedve a pániknak, és elkerülve azt" - tette hozzá.

A miniszterelnök a nemzetgyűlésben a menekültjogról szerdán rendezendő vitán jelenti be, hogy a kormány mekkora összeget kíván fordítani további szálláshelyek kialakítására menedékkérők számára, ugyanis a jelenlegi 25 ezer szálláshely nem elégséges az összes kérelmezőnek.

Francois Hollande államfő hétfőn jelentette be, hogy Franciaország 24 ezer menekültet befogad a következő két évben. A francia hatóságok még aznap jelezték, hogy szolidaritásból a következő napokban Franciaország átvesz ezer olyan menekültet Németországból, akik az elmúlt napokban érkeztek a szomszédos országba. A francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) munkatársai azonnal Münchenbe utaztak egy átmeneti befogadóhelyre, hogy megszervezzék az önkéntes jelentkezők utazását, akiknek egy része szerdán már buszokkal megérkezett.

A szíriai, iraki és eritreai menekülteket átmenetileg három, Párizs környéki településen szállásolták el a Francia Vöröskereszt és humanitárius szervezetek segítségével. A menekültkérelmek gyorsított elbírálása után önkormányzatok által önkéntes alapon felajánlott lakásokba költöztetik őket.

A Le Monde című napilapban megjelent riport szerint a vártnál nehezebb a Németországba érkezőket meggyőzni arról, hogy menjek át Franciaországba. Az elmúlt héten az OFPRA munkatársainak csak 500 menedékkérőt sikerült Münchenben meggyőzniük arról, hogy a szomszédos országban nyújtsa be a kérelmét. A müncheni kongresszusi központban az OFPRA tucatnyi munkatársa standot állított fel, és hangosbemondókon arabul próbálja meggyőzni az embereket, hogy jelentkezzenek azonnali indulásra.

A tartózkodásnak a lap szerint több oka is van. Az egyik, hogy a központi pályaudvaron - ahova folyamatosan érkeznek az emberek - talán könnyebb lenne megfelelő számú jelentkezőt találni, mint a kongresszusi központban. Az is tény, hogy egyetlen menedékkérő sem tervezte eredetileg, hogy a több mint tíz százalékos munkanélküliséggel küzdő Franciaországba menjen. "Amikor beszélünk velük, könnyen meg tudjuk őket győzni, de előbb az kell, hogy ők jöjjenek felénk" - mondta a lapnak Pascal Brice, az OFPRA vezetője.

Nincs több helyük! Münchenben bevetették a hadsereget

Sátrakat állítanak fel és az olimpiai csarnokban rendeznek be szükségszállást az "elfáradt, éhes és szomjas" menekültek számára Münchenben. Döbbenetes módon néhányan a müncheni főpályaudvaron, a földön, hálózsákban töltötték az éjszakát, mások a buszpályaudvaron éjszakáztak.

Pedig egy teljes nap alatt alig 13 ezren érkeztek a bajor fővárosba. Ez még egy egyetlen százaléka sem a teljes lakosságnak. A település mintegy mellesleg az Adolf Hitler által vezetet müncheni sörpuccs miatt lett világhírhedt.  A müncheni illetékesek, szombaton az éjszaka közepén, kegyetlen kijelentést tettek: nem biztos, hogy minden érkező azonnali elhelyezését meg tudják oldani. Az olimpiai csarnokban a hadsereg (!) közreműködésével megkezdték az előkészületeket szükségszálláshely kialakítására. Miután tábori ágyakból így is túl kevés áll rendelkezésre, a közösségi médián keresztül intéztek felhívást a lakossághoz, hogy adományozzanak matracokat és takarókat. 

"Bízunk benne, hogy legalább a legszükségesebb dolgokkal el tudunk látni mindenkit: takarókkal, vízzel, élelemmel" - mondta Marina Lessing, az önkéntesek koordinátora, aki ember maradt az embertelenségben. Dieter Reiter, München főpolgármestere ismét segítségnyújtásra szólította fel a többi német tartományt. Bírálta, hogy Észak-Rajna-Vestfália kivételével más tartomány eddig nem vett át migránsokat Bajorországtól.  Úgy látszik, hogy nem akar ennyi migránst befogadni, lehet, hogy valami gondja van velük. Szomorú! Ki is jelentette: "Csalódással tölt el, hogy olyan helyzet felé haladunk, amikor azt kell mondanunk: nincs több helyünk az érkező menekülteknek".

A bajor kormány vasárnap rendkívüli ülést tart, amelyen megvizsgálja a helyzetet és várhatóan további azonnali intézkedéseket hoz. Emlékezetes, hogy 1972 itt került sor az olimpiai túszdrámára, a müncheni mészárlásra, amikor palesztin terroristák behatoltak az olimpiai faluban és izraeli túszokat ejtettek. Az események azért torkolhattak tragédiába, mert a német hatóságokat az eset felkészületlenül érte. Úgy látszik Németország nem tanul a történelemből.

Svéd Demokraták: géppuskaállással kezelnék az illegális bevándorlást

A Svéd Demokrata Párt képviselője szerint csak az oldhatja meg a migrációs válságot, ha géppuskaállást telepítenek a dán határra. Gunilla Schmidt, a Svéd Demokrata Párt politikusa saját Facebook-oldalán keresztül közölte, mit kellene kezdeni az országba irányuló migránsáradattal. A képviselő kijelentette, hogy ebben a helyzetben már semmi nem segít, csak ha géppuskaállást telepítenek a Svédországot Dániával összekötő Øresund hídra.

A két ország fővárosait összekötő híd az egyik elsődleges útvonal, ahol Svédországba a migránsok abszolút többsége érkezik. Az elmúlt napokban dán napilapok beszámoltak arról, hogy az állami vasúti társaság leállította a vonatközlekedést Németország felől, mert a vonatokkal több százas csoportokban érkeznek a migránsok. Dánia azonban csak tranzitország; a bevándorlók többsége továbbutazik Svédországba, amely eddig híres volt arról, hogy Európa legtoleránsabb politikusai lakják, Malmö külvárosai emiatt évek leforgása alatt afrikai nyomortelepekké váltak, ahol kiemelkedő kriminalitás tapasztalható és sokszorosára nőtt a nemi erőszakok száma.

Az utóbbi napok során Dánia több alkalommal leállította, majd újraindította a vasúti közlekedést Németország irányából, a rendőrök folyamatos ellenőrzést folytatnak a főváros közlekedési csomópontjain. A Life News jelentése szerint a Svéd Demokrata Párt nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a Dánián át Svédországba áramló migránsáradatot, és a pártok állami szervektől függetlenül is próbálnak nyomást gyakorolni Dániára, hogy korlátozza a bevándorlók átutazását Malmőbe.

“Csak az Øresund hídon elhelyezett géppuskaállás segít.”

Schmidt szerint amiatt az ő országába utazik a migránsok nagy része, mert Svédország nem csökkentette a bevándorlóknak adott segélyek összegét. Dánia viszont egyszerű tranzitország, mert az utóbbi hónapokban a kormány felére csökkentette a segélyek összegét, és arab nyelvű hirdetésekkel tájékoztatja a bevándorlókat arról, hogy Dániában csak öt évi várakozás után tudnak családdal együtt letelepedni.

A képviselő kijelentéséből a sajtó nemzetközi botrányt kovácsolt, emiatt Schmidt később eltávolította a bejegyzést, majd “hirtelen felindulásból mondott őrültségnek” nevezte a saját maga által mondottakat. A képviselő azonban amiatt engedhette meg magának a kijelentést, mert a választók tekintélyes része igényt tart a bevándorlás elleni radikális fellépésre, miközben a kormány továbbra is kitart a tolerancia mellett – amit a választók egy része egyszerű naivitásnak tart, a radikálisabbak viszont hazaárulásként értékelik.

Nógrádi: sok sikert Angela Merkelnek, de a migránsok második-harmadik generációja sem integrálódott

Németország kész a "menekültek" felét befogadni, a másik felét viszont nem tudják majd kitoloncolni - állítja Nógrádi György. A szakértő szerint az osztrákok is lassan a bevándorlók befogadása ellen teszik le a voksukat. 

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint ellentmondásosak a német nyilatkozatok. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott, hogy jelenleg a német koncepció szerint nincs felső határa a "menekülteknek". Bejelentették, hogy a bevándorlók mintegy felét befogadnák, a másik felét azonban nem tudják kitoloncolni – mondta a szakértő. A tagállamoktól pedig elvárják, hogy migránsokat a kvóta alapján Németországtól átvegyenek – tette hozzá. 

A második-harmadik generáció sem integrálódott 

Németországnak két célja van a beözönlött menekültekkel kapcsolatban: nyelvtanulás és a mielőbbi belépés a munkaerőpiacra. Nógrádi György szerint azonban a németországi migránsok 2.-3. generációja sem integrálódott a mai napig: mind az iskolai oktatásban, mind a munkaerőpiacon hátrányban vannak. Elmondta, hogy Németországban tartományonként más a helyzet és más álláspontot képviselnek. 

Nógrádi György a műsorban sikereket kívánt Angela Merkelnek, de megjegyezte, hogy stratégiája a két év múlva esedékes választásokra épül. 

Nógrádi György a műsorban azt állította: az osztrákok úgy vélik, hogy a magyar határvédelem nélkül Ausztriába sokkal több migráns menne. A szakértő szerint Ausztriában sem jobb a helyzet, mint hazánkban. Mivel a polgármesterek nem engedik a laktanyákban elhelyezni a menekülteket, októbertől ezen intézményekről a szövetségi kormány fog dönteni, Nógrádi szerint új „játékszabályok” lesznek. Az Ausztriában kialakult migránshelyzet hatással lesz az októberben tartandó két tartományi választásra - mondta. A szakértő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában elmondta, Felső-Ausztriában és Bécsben lesznek helyhatósági választások, és az előrejelzések szerint valamelyest teret fog veszíteni a néppárt, a szocialisták mélyrepülésbe kezdenek, és "a szélsőjobboldal szélén lévő liberális párt" erősödni fog. 

A lakosságnak nem kér a migránsokból 

Hozzátette, az osztrák választásoknak az lesz a tanulsága, hogy a lakosság nagy mértékben - a felmérések szerint kétharmad részben - a migránsok és azok befogadása ellen van. És ha ezt a választások alátámasztják, akkor az osztrákoknak el kell gondolkodnia a "hogyan továbbról", mert a lakosság ellenében nem lehet kormányozni. 

A biztonságpolitikai szakértő szerint minden országban vannak családok, akik migránsokat fogadnak be, de a felmérések alapján például a cseheknél és a szlovákoknál 94 százaléka a lakosságnak nem kér a migránsokból és Németországban is növekszik ez az arány. 

Az esetleges Ukrajnából érkező "menekültekről" Nógrádi György azt mondta, az onnan útnak indulók célja jellemzően a V4-ek országai lesznek, és ezek az emberek nem politikai menedéket kérnek, ők egyszerűen gazdasági bevándorlók, hiszen Ukrajnában a gázár a háromszorosára ugrott, 50 százalékos infláció van és megállíthatatlan az munkanélküliség. Nógrádi György szerint a majd Ukrajnából érkezők jelentős része lengyel, Kárpátaljáról pedig magyarok fognak jönni, és ez mindenképpen új helyzetet teremt a térségben, új kihívások lesznek, amelyekre új válaszokat kell adni.